Képviselőházi irományok, 1901. XXX. kötet • 434-485., LXXVI-LXXVII. sz.
Irományszámok - 1901-472. Törvényjavaslat, a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1889. évi XL. törvényczikk hatályának ujabbi meghosszabbításáról
472. szám. 311 lembevetele mellett történt, végeredményében kereken 3,008.000 korona oly szükségletet tüntet fel, a melyet ezeknek az országoknak a ma érvényes pénzügyi egyezmény szerint a beligazgatási szükséglet fedezésére fordítható része nem fedez. Hasonló állapot bekövetkezésének esetére törvényeink semmiféle határozatot nem tartalmaznak. Horvát-Szlavonországoknak a mai alkotmányjogi helyzet szerint semmi oly bevételi forrása, a melyből ezt a hiányt pótolhatnák, nem áll rendelkezésére, mert • belügyi szükségleteik tekintetében, jelentéktelen autonóm bevételeiktől eltekintve, más jövedelmi forrásaik nincsenek, mint a melyeket részükre a pénzügyi egyezmény kijelöl. A fönnebb számjelzett összegre nézve tisztelettel megjegyzem, hogy az maximálisnak tekintendő, mert egyfelől a beligazgatási költségvetés a való szükséglet alapján készült, másfelől az előirányzott hiány számszerűen úgy állott elő, hogy a horvát-szlavón közjövedelmeknek a beligazgatási szükségletre fordítható része három évi (1900., 1901. ós 1902.) átlag alapján irányoztatott elő, az 1902-iki eredmények azonban ennél az átlagnál valamivel kedvezőbbek. A kormány, figyelemmel az új pénzügyi egyezmény megkötése iránt folyamatban levő tárgyalások eddigi eredményeire, abban a nézetben van, hogy a most javasolt intézkedés gyakorlati alkalmazására nem kerül a sor, mert a végleges egyezmény a jövő óv folyamán minden valószínűség szerint meg lesz köthető. A most említett tárgyalások eddigi menetéből továbbá a kormány azt a véleményt meríti, hogy az új egyezményben, főleg a fogyasztási adójövedelmek mikénti elszámolásának kérdésében Horvát-Szlavonországok igényei méltányos elbírálásban fognak részesülni, a mi által ez országok pénzügyei rendezhetők lesznek. Hozzájárul ehhez az, hogy úgy az állami költségvetés, mint Horvát-Szlavonországok költségvetése az 1904-iki esztendőre még ez év folyamán, tehát a végleges pénzügyi egyezmény megkötése előtt állítandó össze. Mivel pedig HorvátSzlavonországok költségvetése nem állapítható meg a nélkül, hogy a fentiek szerint előálló hiány fedezete ki ne jelöltetnék és mivel másrészt az állami költségvetés realitása is megkívánja, hogy Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete czimén oly összeg irányoztassók elő, a mely a való szükségletnek megfelel; az előadottak alapján azt javasolja a kormány, hogy Horvát-Szlavonországok 1904. évi beligazgatási szükségletének az a része, a mely ez országok bevételeiből erre a szükségletre a törvény szerint fordítható hányadot meghaladja, a közös pénztárból fedeztessék, azzal a fentartással azonban, hogy a végleges pénzügyi egyezmény megkötése alkalmából az ezen az alapon kifizetett összeg elszámolás tárgyát képezze. Budapest, 1903. évi deczember hó 17-én. Lukács László s. k., m. liir. pénzüffyminister.
