Képviselőházi irományok, 1901. XXIX. kötet • 413-433. sz.

Irományszámok - 1901-421. A képviselőház által kiküldött vizsgáló bizottság jelentése a háznak tudomására hozott politikai veszteségek ügyében

421. szám. 45 Mindezekről részletes jelentést tett gróf Khuen-Héderváry Károly volt ministerelnök mint belügyministernek s a vele való értekezés után saját távbeszélőjén, de Szeless Adorján által is közölte a pártvezetősóggel, hogy a Perczel-féle rendeletnek visszavonása már meg is igórtetett, csak az kivántatik hozzá, hogy a pártvezetőség a volt ministerelnök és belügyminister úrnál küldöttségileg tisztelegjen vagy kérvényezzen. A 2 forinton alóli zálogtárgyak kiváltásának fedezete tekintetében gróf KhuenHéderváry Károly és dr. Goldner Adolf urak vallomásaiban ellentmondás van. Amíg ugyanis grófKhuen-HéderváryKároly úr úgy tünteti fel az ügyet,mintha itt egy törvényhozási utón való zálogkiváltás terveztetett volna, addig -dr. Goldner. Adolf úr a szocziálista pártvezetőségnek, — a lefolytatott tárgyalásokból és a tervezett zálogkiváltásnak természetéből merített — meggyőződósét, úgy tolmácsolta, hogy ilyen zálogtárgyaknak törvényhozási utón való kiváltása előttük nemcsak szóba nem hozatott, de ez józan felfogással ki is volt zárva. Az ő benyomása az volt, hogy egy közelebbről meg nem jelelt alapból fog a zálogkiváltás fedeztetni. Mind a két vallomás megegyezik azonban azon nemleges eredményben, hogy ez a zálogkiváltás nem gróf Szápáry László pénzéből lett volna eszközlendő. A »Magyar ]STemzet«-ben a sajtóiroda utján közzétett czikkely, lényegében a gróf Szápáry László által tárgyalt szocziálpolitikának támogatására íratott. Gróf Szápáry Lászlónak gróf Khuen-Héderváry Károly volt ministerelnök és belügyminister úrnak a részletekre is kiterjedő tudomásával tett ezen kísérlete is meddő maradt. A mint a szocziálista pártnak vezetősége az értekezésnek czéljáról és annak eszközeiről tudomást szerzett, a további tárgyalásoknak fonalát nemcsak megszakította, de még arra sem volt reábirható, hogy a volt ministerelnök és belügyminister úrnál küldöttség utján tisztelegjen, vagy nála csak kérvényét is benyújtsa. Vészi József képviselő úrnak bejelentéséből és vallomásából, Hartstein Lajos orthodox hitközségi előljáró úrnak és Hagara Viktor főispán úrnak vallomásából adatok kínálkoznak arra, hogy ugyanezen időtájban, de már nem gróf Szápáry László személyéveL összeköttetésben, előkészületek és puhatolások történtek a »Budapesti Napló« ellenzéki irányának megváltoztatása, esetleg enyhítése czóljából. A kilátásba helyezett anyagi támogatásnak mérve sem Hartstein Lajos úrnak, sem Hagara Viktor főispán úrnak vagyoni viszonyaival arányban nem áll. Ez a kísérlet is Vészi József képviselő úrnak határozott ós rideg visszautasítása okából teljes kudarczczal végződött. Elkövetkezett 1903. évi július hava. Itt már gróf Szápáry László úrnak mélyrehatóbb ténykedésével és a bűnszövetség tagjainak elevenebb, de következetesen az ugyanazon czélra: a nemzeti nyelvért folytatott ellenzéki liarcznak pónzzelvaló leszerelésére irányzott mozgékonyságával, adatokkal támogatott vallomásokkal, sőt bűnjelekkel is találkozunk. Gróf Szápáry László, Ritter Imre, Singer Arthur, gróf Bánffy Miklós, Seress László, Deák Jenő, dr. Pap Zoltán, dr. ISíessi Pál, Lőwinger Sámuel, Marmorstein Ignácz, Hegyi Jenő, Sélley Sándor, Rudnay Béla, Pázmándy Dénes, Hermann Adolf uraknak vallomásaiból az Országos Központi Takarékpénztár által bemutatott ós gróf Szápáry László számláit tartalmazó könyvkivonatokból, a távíró-hivatal igazgatóságától, a távbeszélő igazgatóságától, a székes fővárosi rendőrség által beküldött jelentésekből, a budapesti kir. törvényszéknek mint büntető bíróságnak ós az igazságügyminister úrnak átirataiból nyomós bizonyítékok, súlyos adatok, sőt részben közokiratszerű bizonyítékok lettek beszerezve.