Képviselőházi irományok, 1901. XXIX. kötet • 413-433. sz.

Irományszámok - 1901-421. A képviselőház által kiküldött vizsgáló bizottság jelentése a háznak tudomására hozott politikai veszteségek ügyében

421. szám. 41 megállapodás nélkül záródott le, úgy viszont utána az ott szóba jött concessiók közül semmi sem következett be, sem a zálogtárgyak kiváltása, sem az u. n. Perczel-féle rendelet visszavonása. 5. A ministerelnök politikai vétkességéről tehát szó sem lehet. A bizottság azonban mindenben teljes igazságra törekedvén, nem kivánt szemet hunyni oly mozzanatok előtt, a melyek látszat szerint és magyarázat nélkül túlmennek azon semlegesség határain, a melyet a ministerelnök vezető ós a végrehajtó államhatalmat képviselő állásában bárkivel szemben és bármely ügyben közérdekből meg­tartani köteles. Ilyennek nem tekintjük azt, hogy a ministerelnök nem intézkedett arra nézve, miszerint gróf Szápáry az ő végzetes tervei kivitelében megakadályoztassák. Erre nézve elég arra utal­nunk, hogy a ministerelnök a concret tervről tudomással nem birt s fel sem tételezhette, hogy gróf Szápáry ilyenre vállalkozik. Ez tehát nem jelent conniventiát. A mi azonban azon mozzanatot illeti, hogy a ministerelnök, — saját nyilatkozata szerint is, — részt vett egy találkozásban gróf Szápáryval, a mikor ez felolvasta a hozzánk intézendő nyilat­kozatának'tervezetét, — nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ezen passiv részvétel (»compassio«) egyrészt visszavezethető a humanitás és régi jó viszony stb. nemesebb indokaira, másrészt pedig oly természetű, hogy súlyos megítélés alá csak akkor esnék, ha — bár csak utólag is, — részességet állapítana meg és vonna maga után a ministerelnök részéről gróf Szápáry cselekedetében. Ehhez azonban több és más kellene, nevezetesen a cselekvésnek világos helyeslése, a minek pedig éppen ellenkezője történt, vagy kellene tényleges résztvevés, pl. a bűnkisérletnél használt pénz és egyéb eszközök előállításában, vagy fedezésében. Ez pedig ki van zárva, így tehát legfeljebb azt lehet mondani, hogy e találkozás az ehhez fűződhető politikai bírálatra való tekintettel elmaradhatott volna és ez által némely téves felfogások és félremagyarázások keletkezése a priori ki lett volna zárva. 6. Hasonló szempontok, de fokozott mérvben állanak a buda­pesti államrendőrségi főkapitány személyi cselekvőségének meg­ítélésére, a kit baráti érzése arra birt, hogy ezen vesztegetési kísérlet főtettesével szemben addigi viszonya hangját nem változ­tatta meg, vagyis cselekvőségében nem tanúsította azon rideg objektivitást, a mely minden félremagyarázás kizárására alkalmasabb lett volna, noha ebbeli magatartásából netáni részességre következ­tetni éppen nem lehet, sőt legkevésbbé sem akart ez által állam­tisztviselői kötelességének bármely vonatkozásával ellentétbe jönni.. G) Vélemény. Ezek után, hogy a ház határozatainak bizonyos irányt és alapot nyújtsunk, összbenyomásként véleményünket a beszámítás ós az eset politikai megítélése tekintetében röviden abban foglaljuk össze, hogy gróf Szápáry László volt a tettes és ő vétett a haza érdekei ellen, de ebben része a kormánynak vagy a ministerelnöknek nem volt s gróf Szápárynak cselekménye csak elszigetelt bűnkisérlet és az Képvh. iromány. 1901—1906. XXIX. kötet. ü

Next

/
Thumbnails
Contents