Képviselőházi irományok, 1901. XXIX. kötet • 413-433. sz.
Irományszámok - 1901-421. A képviselőház által kiküldött vizsgáló bizottság jelentése a háznak tudomására hozott politikai veszteségek ügyében
421. szám. 41 megállapodás nélkül záródott le, úgy viszont utána az ott szóba jött concessiók közül semmi sem következett be, sem a zálogtárgyak kiváltása, sem az u. n. Perczel-féle rendelet visszavonása. 5. A ministerelnök politikai vétkességéről tehát szó sem lehet. A bizottság azonban mindenben teljes igazságra törekedvén, nem kivánt szemet hunyni oly mozzanatok előtt, a melyek látszat szerint és magyarázat nélkül túlmennek azon semlegesség határain, a melyet a ministerelnök vezető ós a végrehajtó államhatalmat képviselő állásában bárkivel szemben és bármely ügyben közérdekből megtartani köteles. Ilyennek nem tekintjük azt, hogy a ministerelnök nem intézkedett arra nézve, miszerint gróf Szápáry az ő végzetes tervei kivitelében megakadályoztassák. Erre nézve elég arra utalnunk, hogy a ministerelnök a concret tervről tudomással nem birt s fel sem tételezhette, hogy gróf Szápáry ilyenre vállalkozik. Ez tehát nem jelent conniventiát. A mi azonban azon mozzanatot illeti, hogy a ministerelnök, — saját nyilatkozata szerint is, — részt vett egy találkozásban gróf Szápáryval, a mikor ez felolvasta a hozzánk intézendő nyilatkozatának'tervezetét, — nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ezen passiv részvétel (»compassio«) egyrészt visszavezethető a humanitás és régi jó viszony stb. nemesebb indokaira, másrészt pedig oly természetű, hogy súlyos megítélés alá csak akkor esnék, ha — bár csak utólag is, — részességet állapítana meg és vonna maga után a ministerelnök részéről gróf Szápáry cselekedetében. Ehhez azonban több és más kellene, nevezetesen a cselekvésnek világos helyeslése, a minek pedig éppen ellenkezője történt, vagy kellene tényleges résztvevés, pl. a bűnkisérletnél használt pénz és egyéb eszközök előállításában, vagy fedezésében. Ez pedig ki van zárva, így tehát legfeljebb azt lehet mondani, hogy e találkozás az ehhez fűződhető politikai bírálatra való tekintettel elmaradhatott volna és ez által némely téves felfogások és félremagyarázások keletkezése a priori ki lett volna zárva. 6. Hasonló szempontok, de fokozott mérvben állanak a budapesti államrendőrségi főkapitány személyi cselekvőségének megítélésére, a kit baráti érzése arra birt, hogy ezen vesztegetési kísérlet főtettesével szemben addigi viszonya hangját nem változtatta meg, vagyis cselekvőségében nem tanúsította azon rideg objektivitást, a mely minden félremagyarázás kizárására alkalmasabb lett volna, noha ebbeli magatartásából netáni részességre következtetni éppen nem lehet, sőt legkevésbbé sem akart ez által államtisztviselői kötelességének bármely vonatkozásával ellentétbe jönni.. G) Vélemény. Ezek után, hogy a ház határozatainak bizonyos irányt és alapot nyújtsunk, összbenyomásként véleményünket a beszámítás ós az eset politikai megítélése tekintetében röviden abban foglaljuk össze, hogy gróf Szápáry László volt a tettes és ő vétett a haza érdekei ellen, de ebben része a kormánynak vagy a ministerelnöknek nem volt s gróf Szápárynak cselekménye csak elszigetelt bűnkisérlet és az Képvh. iromány. 1901—1906. XXIX. kötet. ü