Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-387. Törvényjavaslat, a kőrös-belovári és belovár-verőczei helyi érdekü vasutak engedélyokiratainak egyesítése trágyában

4 387. szám. A jelen engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak építése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvenyczikk szerinti kisajátítási jog engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik. 5. §. A m. kir. államvasutak Kőrös, valamint a barcs—pakráczi helyi érdekű vasút Verőcze állomásához való csatlakozás, továbbá a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt a fennálló szerződések határozmányai irányadók. Abban az esetben, ha Barcstól Belő váron át a m. kir. államvasutak zákány— zágrábi vonalának Grradec állomásáig, vagy annak valamely alkalmas más pontjáig közforgalmú gőzmozdonyú vasút engedélyeztetnék, ennek a vasútnak engedélyese részére a Pitomaca állomástól Belováron át és Szt.-Iván-Zsabno állomáson túl a 8'7 km.-nél létesítendő kiágazásig terjedő vonalszakasz együttes használata (peagejog) már most biztosíttatik. A mennyiben pedig a barcs—belovár—gradeci vasúti összeköttetés létesítésével az állam a pitomacai állomástól egész a szt.-iván—zsabnói állomáson túl, a 8'7 km.-nél létesítendő kiágazásig terjedő és mint az említett barcs—belovár— gradeci vasútvonallal ugyanazon irányban haladó vonalrészt az 1888. évi IV. törvenyczikk 2. §-ának b) pontja értelmében s a jelen engedélyokirat 20. §-a alapján megváltaná, viszont az engedélyes részvénytársaság részére is a megváltott vonalrész együttes használata (peage-jog) az engedély további egész tartamára biztosíttatik; a kereskedelemügyi m. kir. ministernek tartatván fenn az együttes használat feltételeinek megállapítása. Engedélyes részvénytársaság a barcs—pakráczi helyi érdekű vasút barcs— verőczei vonal részére vonatkozó együttes használati jog megszerzése iránt a pályatulaj donossah a kereskedelemügyi m. kir. minister e részbeni felhívására és a nevezett minister jóváhagyásának fenntartásával egyezségre fog lépni, s a mennyiben megegyezésre jutnia nem sikerülne, az együttes használat feltételeit és módozatait a jelen engedélyokirat 2. §-ának b) pontjában idézett engedélyezési szabályrendelet 10. §-ának g) pontja értelmében mindkét félre kötelezőleg a kereskedelemügyi m. kir. minister állapítja meg. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben ez állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződóseket engedélyes részvénytársaság csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes részvénytársaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata akár engedólyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 6. §. Az egyesített vasutvonalak tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 8,092.400 K, azaz nyolczmilliókilenczvenkettőezernégyszáz koronában állapíttatik