Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

395. szám. 71 1-ső melléklet a 395. számú irományhoz. Indokolás a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról és a szükséges költségek engedélyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Már az 1903-ra szóló állami költségvetés előterjesztése alkalmával volt szerencsém a tisztelt képviselőháznak bejelenteni, hogy a kormány jelentékeny állami beruházásokkal foglalkozik és az azokra vonatkozó tárgyalások befejezése után a törvényhozás elé javaslatot fog terjeszteni. Ugy ezzel az alkalommal, mint 1901. évi november hó 23-án tartott oxposémban jeleztem azokat az indokokat is, a melyek a kormányt nagyarányú beruházási munkálatok foganatbavételére birják. Az a nagy lendület, a melyet az ipari termelésnek több igen fontos ága a múlt század kilenczvenes éveinek közepe táján egész Európában vett, megszűnt. Ismeretesek azok az okok, a melyek ezt a szünetet előidézték és azok fejtegetése egyértelmű lenne az európai gazdaság és gazdaságpolitika legutóbbi fejlődésének előadásával. Ezért, mellőzve az ipari pangás okainak előadását, tisztán az adott helyzet megállapítására szorítkozom. Ez a helyzet, a mely már néhány évig tart és a melynek rövid időn belül való gyökeres megjavulására joggal alig lehet következtetni, a mi viszonyaink között kétszeres súlylyal érezteti hatását. Egyrészt a pangás által érintett iparágak viszonylag fiatalabb koruknál fogva kevésbbé képesek ellentállásra, mint a fejlett iparállamok régi, nagy tartalékokra szert tett vállalatai, másrészt a föllendülés korszaka egyúttal a vállalkozási kedv növelésére, új vállalatok alapítására, de ezzel együtt a verseny kiélesedésére és a föllendülést követő pangás súlyosbodására vezetett. Ha az ipari munkának egyes ágaknál való tetemes megszorítása tisztán oly elszigetelt jelenség volna, a melynek egyedüli következése abból állana, hogy azok, a kik a vállalkozásba tőkéjüket fektették, a remélt tőkehozadékra nem tettek szert, az állam, eltekintve a nagyobbára külföldi tőkére utalt iparfejlesztés érdekétől, a mely megkívánja, hogy a hazai iparalapítások gyümölcsözők is legyenek, a fejleményeket talán nyugodtabban nézhetné. A dolog természete szerint azonban a gazdasági termelés különféle ágainak bármelyikénél mutatkozó baj visszahat a közgazdaság egészére és ennek utján a rá támaszkodó állami gazdaságra is. A keresetre való alkalom megfogyása előbb-utóbb az adóbevételek, és pedig nemcsak a vállalatok adójából eredő állami jövedelem, hanem, — az ipari munkások