Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-391. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez a Tőketerebes-varannói helyi érdekű gőzmozdonyu vasut engedélyezése tárgyában

391. szám. 45 nak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetve szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag ós károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előírt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények, vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek — és pedig kőből vagy téglából — a pályaszinig számított legalább O'eo méter magas felültöltéssel állítandók elő; azonban ilynemű műtárgyak helyett —• ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak — bezárólag l'o méter nyilasig beton-csőátereszek is lesznek építhetők, melyek a szükséghez képest — homlok és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő külön alapozással látandók el. Betoncső-átereszek felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — vasutaknál kisebb nem lehet, mint l'o (egy) méter. A betoncső-áteresztők készítésénél kötőanyagnak csak portlandczementet szabad használni. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2'o méter nyilasig tölgyfából, és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállítandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 6.000 kilogramm keréknyomás és szabályszerű terhelési Séma, illetve igénybevételek alapulvételével számítandók és szerkesztendők. Oly vonalrészeken, a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, a pályatest és a vasúti műtárgyak is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandók elő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra ós rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek- fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok, esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások, hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei ós boltozatai — a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig — a netalán előforduló esetekben történendő megállapításhoz, illetve elrendeléshez képest — fából vagy vasból lesznek előállítandók; megjegyeztetvén, hogy fahordszerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármak is alkalmazhatók. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a hordszerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint &