Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-391. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez a Tőketerebes-varannói helyi érdekű gőzmozdonyu vasut engedélyezése tárgyában

391. szám. 37 A vasút igazgatósága ós alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvónyczikk alapján engedélyt kap ós kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa ós a szükséghez képest bővíthesse; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési ós üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1:75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző-bódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirda-igazgatóság létesíti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetókszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda, távbeszélő és villamos jelző berendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra ós csakis a vasút közegei által, — állami és magántáviratok továb-