Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

158 398. szám. Hogy az uzsorás vagyoni előny magának az uzsorás félnek vagy egy harmadik személynek nyujtatik-e, azt már mai törvényünk is közömbösnek tekinti az uzsora tilalma szempontjából. Az uzsora büntetőjogi fogalmához ezeken kivül az uzsora különböző kategóriáiban még egyéb ismérvek is tartoznak. A javaslat ezen ismérvek szerint az uzsora eseteinek két csoportját különbözteti meg. Az első csoportba sorozza a javaslat az uzsorának azokat az eseteit, a melyekben a büntethetőség feltétele a szerződés természete szerint van meghatározva. Ide tartoznak azok az esetek, melyekben hitelnyújtás, halasztás, követelés módosítása vagy megszüntetése képezi a sérelmes ügylet czélját. Ellenben az esetek második csoportjában a kihasználás különös módja: a tervszerűség képezi az uzsora külön criteriumát. A hitelnyújtással elkövethető uzsora körét, a mint már az általános indokolásban említve volt, a javaslat bővíti azzal az értelmezéssel szemben, a melyet a hitelezés fogalma a büntető bíróságok gyakorlatában nyert A hitelnyújtásnak a javaslat által adott közelebbi meghatározása szerint kétségtelen, hogy az uzsorának ez az esete elkövethető nemcsak a kölcsönszerződéssel, hanem minden más kétoldalú szerződéssel, a melynél az egyik fél, t. i. a hitelnyújtó fél saját szolgáltatását előlegezi, azaz előbb teljesíti, mint a másik fél a saját viszontszolgáltatását, mely egészben vagy részben a jövőre halasztatik el. Hogy pénz vagy más vagyoni értékű szolgáltatás képezi-e a szerződés tárgyát, e részben nem tesz különbséget. Ide tartoznak tehát a kölcsönszerződésen kivül a haszonkölcsön, vétel, csere, bérlet, haszonbérlet, szolgálati és munkabéri szerződések és egyáltalán minden visszterhes szerződés. Az érintett szerződések bármelyikében elkövethető az uzsora, ha annak általános criteriumain kivül a sérelmet okozó fél részéről a szolgáltatás előlegezése is fenforog. E szó »előlegezés« egyébiránt a javaslat szerint nemcsak az előleg nyújtásának a közéletben használt, s inkább csak a pénzbeli szolgáltatásra vonatkozó értelmét fejezi ki, hanem általában a hitelnyújtó felet terhelő szolgáltatásnak egészben vagy részben való előre teljesítését jelenti, akár a szerződós törvényes tartalma, akár a felek különös megegyezése értelmében történik az. A jelenlegi uzsoratörvény a hitelezés mellett külön említi a fizetési halasztást. Ez lényegében csak egyik esete a hitelezésnek. Minthogy azonban alatta nemcsak a szerződés kötésénél engedett halasztást kell érteni, hanem az utólagos halasztást is, czélszerü azt külön kifejezni. A »fizetés« kifejezés szorosan csak oly szolgáltatások teljesítését jelenti, a melyeknek tárgya készpénz. A hitelezésnek már adott meghatározása szerint azonban annak tárgya nemcsak készpénz, de bármely vagyoni értékű szolgáltatás lehet; ennek megfelelően a halasztásnak is tágabb értelmezést kell adni, nevezetesen a szövegezésben világosan ki kell fejezni, hogy alatta »a másik (t. i. a sértett) felet terhelő bármely kötelezettség teljesítésére engedett halasztást« kell érteni. Bármely alapból származik is tehát a kötelezettség, az ennek teljesítésére szerződésileg engedett halasztás ez alá fog esni. A fél, a ki kártérítésre van kötelezve, vagy ajándékozási szerződéssel az ajándéknak meghatározott időben leendő szolgáltatására kötelezte magát, ép úgy védelemben részesül helyzetének vagy állapotának kihasználása ellen, mint az, a ki kölcsönből adósa hitelezőjének. A védelem szüksége mindegyik esetben azonos okokon alapszik. A másik fél ellen fennálló valamely követelés módosítása vagy megszüntetése esetében elkövethető uzsora tilalmára nézve szintén közömbös az, hogy a követelés mily alapból származik. Nemcsak a hitelügyletekből eredő követeié-