Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

148 398. szám. A szerződő felek mindegyike köteles természetben vagy ha ez nem lehetséges, értékében az időközben húzott hasznokkal együtt visszatéríteni a másiknak azt, a mit a semmis szerződés alapján kapott. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, a mit a semmis szerződés alapján harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik. A sérelmet szenvedő fél felszabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, a mennyiben a kapott vagyoni előnytől hibáján kivül elesett. Ha a visszatérítés tárgya készpénz, a bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az Ítéletben méltányos halasztást adhat, és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törleszsze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje is méltányosan meghosszabbítandó. 8. §. Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltó vagy egyéb oly okiratot adatott magának, vagy másnak, a melynek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó fél birói letétbe helyezés által biztosítsa annak az esetleges kárnak összegét, a mely a sérelmet szenvedő felet azáltal érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesíti ellene. 9-§- . ' A semmis szerződósben megállapított követelésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kártérítési követelés fedezetére szolgál. ' 10- §• ' , Ha a büntető és polgári eljárás egyidőben van folyamatban: a büntető bíróság a nála folyamatban lévő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. Ha a büntető bíróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896 : XXXIII. t.-cz. 266., 268., 283. §-ok), ez a polgári bírósággal közlendő s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1881 :LX. t.-cz. 36. §-ában meghatározott halasztó hatálya van. Ha a büntető bíróság az uzsorát jogerős ítélettel megállapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes ítélete hatályát veszti, és a polgári bíróság a per folytatólagos tárgyalását rendeli el. Ennek a végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a felsőbb bíróság azon határozatának, a mely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot feloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemmisítette (1881 : LX. t.-cz. 39. §-ának b.). Ez a szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a polgári bíróság az ügyet nem ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel intézte el.