Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-396. Törvényjavaslat, az „Ő Felsége a Király védnöksége alatt álló szegénysorsú tüdőbetegek sanatorium-egyesülete Budapesten” czimű egyesület által felveendő nyereménykölcsön engedélyezéséről

396. szám. 143 2,200.000 K fog lefizettetni, mely összeg a jelenlegi kamatozási viszonyokat alapul véve, elégséges lesz a sorsolási terv szerint szükségelt nyeremény- és tőketörlesztési összegek kifizetésére. Minthogy azonban a kamatozási viszonyok alakulását 65 évi időtartamra teljes pontossággal előre megállapítani alig lehetséges, a kölcsönt közvetítő bankcsoport a kölcsön kedvezőbb financzirozhatása érdekében azt kívánja, hogy az állam az egyesülettel szemben kötelezettséget vállaljon arra nézve, hogy a m. kir. központi állampénztár által kezelendő sorsolási alap ós annak kamatainak felhasználásával a sorsolási terv szerint szükséges összegeket minden esedék alkalmával az egyesület rendelkezésére bocsássa. Tekintve, hogy még abban az esetben is, ha a sorsolási alapnak gyümölcsöztetése átlagban 4°/

0-on valamivel alul marad, az alap kamataival együtt fedezni fogja a kölcsönnek összes nyereményeit és törlesztési szükségletét s igy a kivánt kötelezettség elvállalása az államkincstárra csak abban az alig számításba vehető esetben róna terhet, ha a sorsolási alapnak mindenkori álladéka átlagban csak jóval 4 °/

0-on alul levő kamatláb mellett lenne gyümölcsöztethető, — vagyok bátor a javaslat 2. §-ában az ennek a követelésnek elvállalására vonatkozó felhatalmazást kérni és pedig annál is inkább, mert ez a művelet sikerét előmozdítani mindenesetre alkalmas lesz. A 3. §. megállapítaná a kölcsön kötvényeinek és az azokra eső nyereményeknek bélyeg-, illeték- és adómentességét. E kedvezményeket az egyesület közérdekű czéljaira való tekintettel annál is inkább megadhatóknak vélem, mert a kötvények és nyeremények bélyegilleték- és adómentesítése a kölcsönügylet létrejöttének szintén egyik előfeltétele és mert az államkincstár szempontjából tulajdonképen csak elmaradt haszonról van szó. Az 1. §. szerint megadandó engedély hatályát szükségesnek vélném — a 4 §, szerint — határidőhöz kötni, nehogy abban az esetben, ha a kölcsönügylet a bankcsoport részéről fentartott visszalépési jog gyakorlása folytán ezzel a csoporttal végre nem hajtatnék s az ügyletnek más csoporttal való megkötése sem sikerülne egyhamar: az engedély hosszú ideig nehezedjék a piaczra. Az 5. §. indoklást nem igényel. Tisztelettel kérem a javaslat elfogadását. Budapest, 1903. évi május hó 28-án. Lukács LászM s. k, ' m. hir. pénzügyminister.