Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
395. szám. 123 vagy arra már nem alkalmasak, a klinikákból a kórházba áttehetők: a jelenlegi klinikák csekélyebb ágyszámuk mellett is meg fognak felelni a szükségleteknek. Egy nagy egyetemi közkórház felállítása ezidőszerint még azért is sürgős, mert az uj orvosdoktori szigorlati szabályzat az orvostanhallgatók gyakorlati kikópezését nemcsak az u. n. kórodai főtárgyakból — belgyógyászat, sebészet, szülészet és szemészetből, hanem a gyakorlati orvostan legfontosabb speciális szakmáiból is — mint az elmekórtanból, bőr- és bujakórtanból és a gyermekgyógyászatból egyaránt megköveteli. Már pedig ez idő szerint ezen szakmák részére egyetemi klinikák nincsenek is. De felette kívánatossá ós sürgőssé teszi egy nagy egyetemi közkórház létesítését az uj szigorlati szabályzatban elrendelt egyévi kötelező kórházi gyakorlatnak az egyetem kötelékében lehető kitöltése is. Ezidőszerint ugyanis ugy áll a dolog, hogy ezen kötelező kórházi gyakorlatot a budapesti egyetemen kitölteni nem lehet, mert a koródáknak csekély beteganyaga az orvostanhallgatók tanítása és a kórodai segédszemélyzet továbbképzése által annyira igénybe van véve, hogy a tanulmányaikat végzett, de még fel nem avatott fiatal orvosok gyakorlati képzésére már fel nem használható. Mig ha az egyetemi közkórház létesíttetik, az egyévi kötelező kórházi gyakorlatnak abban kitöltése mi akadályba sem fog ütközni. Amint nem ütközik akadályba a Karolina orsz. kórházban elhelyezett és közosztályokkal is biró kolozsvári egyetemi klinikákon. Az egyetemi közkórház létesítése a tanári succrescentia biztosításából is felette kívánatos, mert ezáltal lehetővé fog válni azon jeles fiatal szak erőknek a tudományos pályán való megtartása, a kik beteg anyag hiányában az orvosgyakorlati szakmák terén tudományos tevékenységet kifejteni különben nem volnának képesek. Az egyetemi közkórház osztályainak vezetésével ugyanis az egyetemi czimzetes rendkívüli vagy magántanárok jelesebbjei fognának megbízatni, a kiknek ilyen módon tudományos tevékenységre a kellő alkalom megadatnék. Az egyetemi klinikák elégtelen beteglétszámából származó hátrányok ellensúlyozása czéljából a budapesti tudomány-egyetem orvostanári testülete már évek óta kérelmezi egy egyetemi közkórház felállítását, hogy ilyen módon a budapesti tudomány-egyetem klinikái a beteglétszám tekintetében is felvehessék a versenyt más hasonló látogatottságú külföldi egyetemekkel. Köztudomású, hogy a bécsi ós berlini egyetemek orvosi karai nagy hírnevüket nem kis részben az Allgemeines Krankenhaus, illetőleg a Charité óriási beteganyagának köszönhetik. De a beteglétszám tekintetében még a kolozsvári tudomány-egyetem is előnyösebb helyzetben van a budapestinél, amennyiben annak koródái a Karolina országos közkórházzal vannak kapcsolatban. Minthogy a szóban forgó közkórház az egyetemi klinikák csekély beteglétszámából az orvosképzésre háramló bajokon segíteni van hivatva, az csakis az egyetemi klinikákhoz közel, vagy legalább nem nagy távolságban volna teljesíthető. A kórház mintegy 800 ágyra terveztetik, egy ágy felállításának költségeit körülbelül 6.000—6.300 K-ra téve, az összköltség mintegy 5,000.000 K-t tenne ki. c) A kolozsvári Karolina orsz. kórház telepén apáczalak, üdülők és tüdővészesek pavillonjának építésére 300.000 K. A kolozsvári tudomány-egyetemmel kapcsolatos országos kórház megnyíltával és a klinikák benépesítésével egyes oly hiányok mutatkoztak, melyek pótlása elől elzárkóznunk nem lehetett. ...-.'..;'• 16*
