Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

116 395. szám. és költségeket igényel, ezen szállítási mód bizonytalan, időhöz kötött és sok esélynek van kitéve. A vizén való szállításnál a fatermények minőségükből s így értékükből veszítenek, aránylag nagy a szállítási apadók, a fatermónyek kevésbbé értékes része az erdőben visszamarad és még akkor is, ha előre nem látott események, a sokszor ismétlődő árvizek nem következnek be, a szállítási költségek is daczára a nagy befektetéseknek igen magasra rúgnak. Egy további hátránya ezen szállítási módnak még az is, hogy rendesen csak abban az évszakban gyakorolható, a midőn a szükséges munkaerő a mezőgazdaságnál lévén elfoglalva, csak nagy utánjárás mellett ós felemelt munkabérekkel szerezhető meg. Azonfelül pedig még igen sok kellemetlenséget és költséget okoznak az erdőbirtokosnak az usztatás által okozott károk. Legfőbb hátránya azonban a vizén való szállításnak az, hogy nem nyújt elegendő biztosítókot a kihasználás alá kerülő fatermékek kiszállítására, szárazság, vagy árviz esetén a termények egy része a termelési helyeken visszamarad ós a birtokos esetleg elvállalt kötelezettségének megfelelni nem képes. A fatermények előállításával és szállításával foglalkozó munkásokra is hátrányos a vizén való szállítás, mert ennél a felmerülő munkákat a munkások másnemű elfoglaltságához mérten megosztani, nekik állandó keresetet nyújtani nem lehet, ós igavonó marhájuk is az év legnagyobb részében tétlenül áll. Mindezek a hátrányok azonban elkerülhetők az állandó jellegű, elemi csapásoknak kevésbbé kitett erdei utak és erdei vasutak létesítésével, mert ezeken a fatermények bármikor, az év bármely szakában, minimális szállítási apadékkal, előre meghatározható költséggel anélkül, hogy a szállítás következtében a fa minőségében veszítene, akkor a midőn szükséges, vagy pedig állandóan szállíthatók. Ezen szempontok által vezéreltetve, lett felvéve erdei vasutakra 1,750.000 K, mely összegen azon állami erdőségeknél, a hol a viszonyok alakulása folytán ez a legszükségesebb, a vizén avagy pedig a közönséges fuvarerővel való szállítás helyett az erdei pályákon való szállítás berendezése terveztetik. Négy nagy kiterjedésű kerület az, a melyben erdei pályák építése ez idő szerint elodázhatatlanul szükséges volna: és pedig első sorban a lipótujvári főerdőhivatal kerületében a fenyőházai, a kolozsvári erdőigazgatóság kerületében a görgónyvölgyi, a beszterczebányai erdőigazgatóság kerületében a fekete-garamvölgyi és végül a zsarnóczai erdőhivatal kerületében a zsarnócza—poroczkai vasút lenne kiépítendő. A rendelkezésre bocsátandó költségösszegből 700—700 ezer K az 1903. és 1904. években az első helyen említett két pálya kiépítésére ós a harmadik, a beszterczebányai erdőigazgatóság kerületében létesítendő fekete - garamvölgyi vasút építésének megkezdésére, míg 1905. évben a rendelkezésre maradó 350.000 K az utóbb említett vasút építésének befejezésére és a zsarnócza—prohoczkai vasút építésének megkezdésére fog fordíttatni. 1. A fenyőházai villamos üzemű vasút, a fenyőházai fővölgyben a kassá— oderbergi vasút Fenyőháza állomásától 20 kilométer hosszban ós a központi villamos mű költségével együtt mintegy 700.000—750.000 K-val számba vett költséggel lenne kiépítendő. A kérdéses vasútnál a kincstár a fenyőházai erdőgondnokságot képező összes erdőkkel van érdekelve, melyeknek területe egészben 19.960'so k. hold, ebből a bükkre 4.180io k. hold, a fenyőre 15.780'3i k. hold esik. Kihasználás tárgyát értékes fenyő műfa, továbbá fenyő ós bükk tűzifa képezi. Tartamos üzem mellett az évi főhasználat 150 k. holdon 25.000 köb-