Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
112 395. szám. A végrehajtandó munkálatokhoz, mint a Dráva alsóbb szakaszán, az egyes érdekeltek és uradalmak megfelelő hozzájárulása is várható, anyagban, munkában vagy készpénzzel, mindezeknél fogva az 1,000.000 K keretén belül, jelentékeny munkálat végzése lesz biztosítható. •--.". g) A Szárának a torkolattól Caprakig való szabályozására hasonlóan 1,000.000 K irányoztatik elő. A Száva 593 kilométernyi hosszúságban hajózható, legnagyobb részben az Unna torkolatáig képez egyúttal országos határt egyrészről Szerbia, másrészről Bosznia ós a magyar szent korona országai között, a Szávának szabályozása tehát az érintett országok kormányait is közvetlenül érdekli és azoknak hozzájárulásával volnának a szabályozási munkálatok végrehajtandók. A Szávának szabályozása az ide vonatkozólag készült tervek alapján mintegy 10,000.000 K-t igényelne. Addig is azonban, a míg a végleges, ós részletes szabályozási tervek megállapíthatók és ezek alapján az érintett kormányokkal a tárgyalások megindíthatok lesznek, a tisztán általunk viselendő legsürgősebb szabályozási munkálatok költségeire 1,000.000 K lenne engedélyezendő, mely összeg keretén belül a legnagyobb hajózási akadályok eltávolítása fog folyamatba tétetni. h) Szarvasmarhatenyésztési alap gyarapítására 2,000.000 K irányoztatik elő. Néhány évvel ezelőtt még alig sikerült volna a gyakorló gazdák sorában azon feltevésnek hívőket toborzani, hogy Magyarország mezőgazdasági jövőjének alapját nem a szemtermelésben, hanem az állattenyésztés felvirágoztatásában kell keresnünk. Azóta lényegesen változott a helyzet. A kik a nagyobb háziállatok tenyésztését gazdaságuk üzemében inkább szükséges rossznak, mintsem hasznot hajtónak vélték, a kik a baromfitenyésztést^ a tojástermelést, és a tejgazdaságot is a mezőgazdaság jövedelmezősége szempontjából figyelemre méltónak nem találták, a körülmények kényszerítő hatása alatt ezen nézetüket megváltoztatták úgyannyira, hogy ma, beleértve kisgazdaközönségünket is, talán kivétel nélkül mindegyik magyar gazda át van hatva az állattenyésztés fontosságától és sokan ezen üzemágat ismerik el mezőgazdaságunk gerinczének, mely már most és annál inkább a jövőben vezérszerepre van hivatva. És joggal. Hiszen nemcsak a helyi forgalomban észlelhető az állatok és állati termékek rendkívüli jelentősége, hanem külkereskedelmi forgalmunk mérlege is már néhány év óta az állattenyésztés felé billent. Ha pedig ezen kedvezően alakult és fejlődött külkereskedelmi- forgalmunkat az utóbb lefolyt tíz évi idő között illetőleg behatóbban tanulmányozzuk, a juhtenyésztéstől eltekintve, az állattenyésztés többi ágazatában, ezekhez sorolva a tejgazdaságot is, minden irányban évről-évre kedvezőbb eredményre találunk. Ugyanezen vizsgálódásunk nyomán meggyőződhettünk arról is, hogy míg az 1892-ik évben 145.664 darab különböző minőségű szarvasmarha kivitele révén több mint 61 millió K folyt be az országba, ebbeli kivitelünk tiz év loforgása alatt 1901-ben 326.311 darab után több mint 110^2 millió K-ra emelkedett. Itt a közbeeső években soha visszaesés nem mutatkozott, hanem mindig, bár mérsékelt, de biztos emelkedés állapítható meg, mely körülmény joggal enged arra
