Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

395. szám. 103 Ennek eredményképen megállapíttatott, ugy mintegy 4.242"721 km-nek kiépítése szükséges, mert ezen utak jellegüknél és forgalmi fontosságuknál fogva feltétlenül mielőbbi kiépítést igényelnek; ezeknek kiépitési költsége kereken mintegy 71,700.000 K-ba kerülne. Ezen utak kiépítése részben, hogy az állam megterhelése túlnagy ne legyen, más részt, mert a rövidebb idő alatti végrehajtás túlsók személyzetszaporítást igényelne, 10 év alatt volna megvalósítandó. E czélból ezen törvényjavaslat keretében egyelőre az 1905. évtől kezdődőleg évi 7,170.000 K-t számítva, 1908. bezárólag összesen 28,680.000 K állíttatott be ós pedig 1905. évtől kezdve azért, mert a törvényhatóságokkal való előzetes tárgyalások megindítása, azok által e részben hozandó közgyűlési határozatoknak elbírálása, a kiépítendő közutaknak fontosságukhoz mért megállapítása, a felvétel, tervezés stb. vagyis a szükséges előmunkálatok hosszabb időt igényelnek. A törvényhatósági közutaknak a javaslat szerint államköltségen való kiépítésével kapcsolatban azonban szükséges más törvényes intézkedéseket is tennünk. Ezért a javaslat 9. §-ában kimondandó volt, hogy az engedélyezendő 28,680.000 K beruházási hitelből csak azoknak a törvényhatóságoknak engedélyeztetik az államsegély, melyek kiépítetlen törvényhatósági közutaiknak kiépítését a már megállapított 10°/

0-os útadó, vagy annak 10-°/

0-ra való felemelése mellett sem képesek kiépíteni, de csak azon esetben, ha kötelezik magukat, hogy a már kiépített s az ezen államsegélyből kiegészítendő törvényhatósági közutak fentartását a szükséghez képest, — esetleg 13%-ig felemelendő útadóval biztosítják, —7 egyrészt azért, hogy esetleg ne részesüljenek oly törvényhatóságok ez által előnyben, melyek a közúti törvényben megállapított útadózási maximumot még nem alkalmazták, vagyis teljes teherbíró képességüket — más törvényhatóságokkal szemben — nem használták ki megfelelően; másrészt hogy elháríttassók az államról azon teher, hogy a mennyiben az államhitelből nyújtott segélylyel kiépített közutak fentartási költségeit közúti alapjuk 10°/

0-os útadó mellett fedezni nem tudnák, az államra az általa a kiépítés érdekében hozott áldozat fejében, még a kiépített törvényhatósági közutak részbeni, vagy egészbeni fentartásának terhe is ránehezedjék. Megemlítendő az is, hogy a törvényhatóságoknak az 1890. évi I. törvényczikk 10. és 23. §-aiban biztosított önkormányzati jogköre ezen törvény rendelkezései által nem érintetik, a mennyiben úgy a kiépítendő törvényhatósági közutak kijelölése, valamint az útadó százalékának felemelése tekintetében a határozathozatal, — önként érthetőleg kormányhatósági jóváhagyás és elhatározás feltételezése mellett, — a törvényhatóságok közgyűlésének tartatott fenn. Azon törvényhatóságban, a melynek törvényhatósági közúti alapja az útadónak 10°/

0-ban való megállapítása, s illetve kivetése mellett rendelkezésre álló s jogerős határozattal más czélra le nem kötött fedezeti összeggel rendelkezik, ezen összeg vagy annak a lehetőségig igénybe vehető része az illető törvényhatóság közönségének meghallgatása mellett s hozandó közgyűlési határozata alapján a kiépítetlen törvényhatósági közutak építésének biztosítására szintén igénybe fog vétethetni és az állami beruházási hitelből nyújtandó állami segély esetről-esetre ezen összegnek figyelembe vételével fog megállapíttatni. Tekintettel az állam nagymérvű anyagi érdekeltségére, a törvényjavaslat 9. §-ában oly intézkedés vétetett fel, mely az 1890. évi I. törvényczikk 10. §-ának 8. bekezdésében foglalt rendelkezés analógiájára lehetővé teendi, hogy szükség esetén a tervezést és építést közvetlenül a kereskedelemügyi minister hajtathassa végre saját közegének igénybevételével. Ezen törvényjavaslat alapján a beruházási hitelből engedélyezett segély terhére foganatosítandó törvényhatósági közúti építkezések tervezése, ellenőrzése, fel-