Képviselőházi irományok, 1901. XXVI. kötet • 334-386. sz.

Irományszámok - 1901-369. Törvényjavaslat, a készfizetések fölvétele tárgyában

369. szám. 209 nára szóló jegyek gyártásából származó költségekre szorítkozik. A javasolt összeg a bank által előterjesztett adatok alapján, a melyek szerint az előállítási költségek évente átlag 684.000 Kt tettek, van megállapítva. A két állam az üzemi költségekhez való járulás összegét abban az arányban viselné, a melyben az üzleti haszonban részesül (2. §.). A bankalapszabályok 111. czikke szerint a banknak az a joga, hogy külföldi piaczokra szóló váltóiból és külföldi jegyeiből 60,000.000 koronát érczkészletébe beszámíthasson, a készfizetések fölvételének időpontjában megszűnnék. Figyelembe véve azt, hogy a valutarendezés eddigi eredményei nem csekély részben arra vezethetők vissza, hogy a bank üzletét külföldi váltók és fizetési eszközökben tetemes mérvben fejlesztette és hogy ennek a fejlesztésnek egyik alapját a most említett alapszabályszerű jogosítvány képezte, felhatalmazást kérek arra, hogy ezt az eredetileg átmenetinek tervezett intézkedést véglegesíthessem (3. §.). Az államjegyek beváltásának czéljaira a monarchia két állama által beszerzett és a banknál lefizetett arany órtókérmók tekintetében ma az a törvényes határozat áll fönn, hogy, ha a bank szabadalma lejár, vagy a bank felszámol és a két állam a bankvagyont megszerzi, még mielőtt a készfizetéseket fölveszszük, a két kormány jogosítva van a bank érczkészletéből az arany értékérmóket a lefizetések arányában más fizetési eszközök ellenében visszavenni. Figyelemmel a két állam által beszerzett arany eredetére és rendeltetésére, indokoltnak mutatkozik ezt a mai rendelkezést a készfizetések fölvétele utáni időre is föntartani. Az erre a czélra tervezett egyezmény az esetleg fölosztásra kerülő erczkészlet egészére és annak minden egyes kategóriájára vonatkozik, mert csakis ez a szabályozás biztosítja a két államot, hogy az érczkészletnek azt a részét, a melyet saját költségükön létesítettek, az eredeti arányban vissza is kaphassák. (4. §. és a javaslat mellékletét képező egyezmény.) A törvény életbeléptetése iránti határozatok (6. §.) természetszerű folyományát képezik annak a körülménynek, hogy a monarchia két állama között érmeszerződés áll fenn és hogy az Osztrák-magyar bank mindkét államnak azonos módon szabadalmazott jegybankja. Budapest, 1903. évi márczius hó 31-én. Lukács László s. k., m. Jár. pénzügyminister. Képvh. iromány. 1901—1906. XXVI. kötet. 27