Képviselőházi irományok, 1901. XXVI. kötet • 334-386. sz.

Irományszámok - 1901-349. A pénzügyi bizottság jelentése „a czukorkontingens egyénenkinti felosztásáról” szóló törvényjavaslat tárgyáan

349. szám. 175 gozni — nem kivan kontingensben részesíttetni. Elejtettük továbbá a kormány javaslatában foglalt azt a megszorítást is, mely szerint engedély nem volna adható oly czukorgyártelep felállítására, a mely valamely, már létező czukorgyárteleptól légvonalban mérve, száz kilométeren belül esnék. A vállalkozási szabadságnak ezt a megszorítását nem láttuk megokoltnak, mivel feltehető, hogy az érdekeltség ily nagy költséggel járó vállalatot csak oly helyen fog létesíteni, a melyen a boldogulásnak ipari és mezőgazdasági feltételei emberi előrelátás szerint biztosítva vannak. A mennyiben azonban az alapítandó gyártelep kontingensre igényt tart, úgy véltük, hogy egyenlő feltételek mellett előny adandó a mezőgazdasági jelleggel biró gyáraknak, ezek közül is, a gyártás okszerű deczentralizáczioja érdekében azoknak, melyek a legközelebbi, már létező czukorgyárteleptól a legnagyobb távolságban vannak. A közgazdasági szempontoknak helyes megóvása végett az ily gyáraknak felállításakor a pénzügyminister a földmivelésügyi és kereskedelmi ministerekkel egyetértőleg tartoznék eljárni. Mivel pedig az 1868 : XXX. t.-cz. értelmében a földmivelésügyi ministernek hatósága Horvátországra ki nem terjed, ennélfogva a javaslatot oly értelemben egészítettük ki, hogy a mennyiben valamely czukorgyártelep Horvát-Szlavonországok területén létesülne, a mezőgazdasági szempontok tekintetében a pénzügyminister a horvát bánnal egyetértőleg járjon el. Az ez idő szerint rendelkezésre álló kontingensnek felosztása tekintetében elfogadtuk a kormánynak a javaslatban előterjesztett felosztási tervezetét. Az ezután keletkező gyárak kontingens-igényeinek kielégítésére az emelkedő fogyasztás előreláthatóan elegendő lesz. Alapítjuk ezen nézetünket az átutalási eljárás életbelépte óta gyűjtött adatokra, a melyekből kiderül, hogy az évről-évre való emelkedés egy-két gyárnak 15.000 métermázsa kontingenssel való ellátására elegendő. Ámde tekintetbe kell venni egyrészt a népesség szaporodását és a kulturális igényeknek fokozását, másrészt pedig azt a körülményt, hogy az olcsóbb czukorárak következtében a fogyasztás évről-évre okvetlenül az eddiginél nagyobb arányban fog emelkedni, minélfogva az ezen nagyobb aránynak megfelelő kontingensre bizton lehet számítani. Ez pedig egyelőre elegendő, mert feltéve, hogy a viszonyok a czukorgyártás terén tetemesen javulnának és teljesen konszolidálódnának, akkor sem volna óhajtandó, hogy a haladás egyelőre túlságosan rohamos legyen. A czukorgyártás ügyében a külföldön ós hazánkban eddig tett tapasztalatok ezt az óvatosságot eléggé igazolják. Ezen részletkérdésektől eltekintve, szemügyre vettük ezen javaslatra való vonatkozásaiban azt az új helyzetet is, a melyet az 1903 : I. törvényczikkel elfogadott brüsszeli egyezmény a czukor kérdésében világszerte teremtett. Azon beható vitából, melyet a képviselőház nemrég a brüsszeli egyezmény beczikkelyezése alkalmával folytatott, világosan és határozottan domborodik ki az a meggyőződés, hogy a brüsszeli egyezmény reánk nézve csak az esetben fogadható el, ha sikerül a kontingentálás útján megvalósítani az egyezményben és annak zárójegyzőkönyvében, valamint a brüsszeli egyezményre vonatkozó konferenczián lefektetett azt az alapelvet, hogy minden országnak joga van, a maga belső fogyasztó piaczát hathatósan megvédeni és saját termelése számára biztosítani. Ugy az 1903 : II. törvenyczikk, mint a jelen törvényjavaslat csakis ennek az elvnek a monarchia két állama között fennálló kereskedelempolitikai viszonynak megfelelő alkalmazását foglalja magában, ennélfogva a nevezett törvény ép úgy, mint a jelen javaslat a brüsszeli egyezmény czéljának minden tekintetben felel meg. A képviselőház tárgyalásai során kifejezésre jutott és a kormány által is megerősített ezen felfogás vezetett bennünket a jelen törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása alkalmával is, az lévén változatlan meggyőződésünk, hogy a képviselőház intentiója szerint a brüsszeli egyezmény — a mely egyébként világosan és határozottan