Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 87 ily, a rendszertől teljesen eltérő kinevezések esetére a pénzügyministernek törvényes befolyást kell biztosítani. A 16. §-hoz. Tekintve, hogy ugyanegy csoportba oly állások soroztattak, melyekre nézve azonos vagy hasonló képesítés, valamint az illető tanintézet megfelelő fokozata egyenlő eljárást lehetővé tesz ós figyelembe véve azt, hogy egy és ugyanabban a csoportban az illetmények minden a csoportba tartozó állásra nézve egyenlők, szabály gyanánt csakis az ugyanegy csoportba sorozott állások közt számításba vehető viszonosságot lehetett kimondani a magasabb illetményekre való igény szempontjából. Ez általános szabály mellett kivétel gyanánt állapíttatik meg amaz intézkedés, hogy a 15. §-ban biztosított kedvezményből kifolyólag az alapfizetéssel vagy annál nagyobb fizetéssel alkalmazottnak már ily fizetés élvezetében eltöltött szolgálati ideje is számításba vétessék a magasabb illetményre való igény szempontjából, nehogy a 15. §-ban megadott kedvezmény azzal csorbíttassók, hogy csak új alkalmazásának időpontjától vegye kezdetét a kérdéses szolgálati idő számítása. A fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőkre nézve azonos elveken nyugvó határozatokat a javaslat 4. §-a foglalja magában. A 17. §-hoz. A középiskolai törvény 30-ik §-a szerint okleveles tanárjelöltek is előbb helyettes tanári minőségben alkalmazandók, csak azután, ha beválnak, neveztetnek ki rendes tanárokká. A törvénynek ez a rendelkezése a helyettes tanári intézménynek jóformán azt a szerepet juttatja, a mit más szolgálati ágakban az ideiglenes alkalmazás nyújt, s a mit megerősít az 1885. évi XI. törvényczikk 8. §-ának az a rendelkezése is, hogy a helyettes tanári minőségben töltött szolgálati évek a nyugdíjazás alapjául szolgáló időbe beszámíttatnak. Teljesen méltányos tehát, hogy a helyettesi évek legalábbb részben figyelembe vétessenek, annál is inkább, mert ez egyúttal kárpótlás azoknak is, a kik a múltban önhibájuk nélkül s pusztán az államnak kedvezőtlenebb pénzügyi helyzete miatt voltak kénytelenek a rendes tanári kinevezésre évekig várakozni, illetve a rendes tanári teendőket csekély helyettes tanári jutalomdíj fejében ellátni. A helyettes tanársággal egyenlő tekintet alá kellett venni az egyetemi és műegyetemi tanársegédi szolgálatot is, miután ezekre az állásokra az illetők szintén tanári vagy doktori oklevelük megszerzése után neveztetnek ki, és miután a tanársegédi működés szintén előkészülés a tanári pályára. A műegyetemen tanársegédi minőségben eltöltött időnek, a középiskolákhoz hasonlóan, iparoktatási intézetekhez való kineveztetés esetén való beszámítását indokolja az a körülmény, hogy az iparoktatási intézetek tanárainak jelentékeny része épen azok sorából kerül ki, a kik mint műegyetemi tanársegédek tudományos búvárkodásaikon kivül a gyakorlati életet is tanulmányozhatták. Ily szakférfiak képesítése eddig is azzal honoráltatott, hogy a lehetőséghez képest kivételesen kedvezőbb feltételek mellett neveztettek ki, a jövőben az intézeteken igényelt, már előtanulmányokkal rendelkező kiváló képzettségű tanerők mógnyerhetóse megkívánja, hogy az előző szolgálat éppen úgy honoráltassék, mint az a középiskolákon történik. . . A szakaszban megállapított minőségben töltött időnek a magasabb illetnie-