Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 105 javaslattal tervezett fizetósjavítás az egyetemi nyilvános rendes tanároknál legfölebb évi 2.000 koronát tesz ki; ha a jelen törvényjavaslattal tervezett törvényes rendezés, t. i. a fizetések felemelése mellett a tandíj jövedelem (leczkepénz, tandíjjutalók, tandíjkárpótlás, tandíj osztalék) teljesen megszüntettetnék, a törvény hatálybaléptének idejében már alkalmazásban álló tanárok egy részének összilletménye tetemesen megapadna. Ennek elkerülése végett vétetett fel a szakaszban foglalt rendelkezés, mely szerint mindazok a tanárok, a kik a törvény hatálybalóptónek idejében már alkalmazásban állanak és magasabb összilletmónyt (fizetés, korpótlék, leczkepénz, tandíjjutalók, tandíjkárpótlás, tandíj osztalék) élveznek, mint a minő fizetésre e törvényjavaslat alapján igénynyel bírnának, ezt a különbözetet saját személyökre nézve tandíjpótlék czímón megtarthassák. Ez a tandíjpótlék a fizetés természetével nem bir s így a nyugdíj megállapításánál figyelembe nem vehető, továbbá a fizetésnek az eltöltött szolgálati idő alapján történő emelkedésekor a fizetési többlet erejéig beszüntetendő. Azok a tanárok, a kiknek összilletménye — a lakpénztől eltekintve — a törvény hatálybaléptének idejében kisebb mint az őket a törvényjavaslat alapján megillető fizetés, továbbá a jövőben kinevezendő tanárok tandíjpótlékra igényt nem tarthatnak. Az 52. §-hoz. Az 1893. évi IV. törvényczikk 9. §-ának határozata szerint a Budapesten és a magyar korona országain kivül fekvő valamely állomáshelyen alkalmazott nős vagy családos állami tisztviselők évi fizetése a lakpénzen kivül 1.400 koronánál csekélyebb nem lehet, s azért, a mennyiben ily helyeken kisebb fizetésű tisztviselők alkalmaztatnának, ezek itteni alkalmaztatásuk tartamára — hacsak elő nem lépnek — 600 K helyett 800 K, illetőleg 1.000 K lakpénzben részesítendők. A határozat a gyakorlatban akként alkalmaztatott, hogy az ilyen nős vagy családos»tisztviselők, ha fizetésük a XI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő 1.000 K volt, 600 K lakpénzükön felül 400 K lakpénzpótlókban, ha pedig fizetésük a XI. fizetési osztály 2. fokozatának megfelelő 1.200 K volt, 600 K lakpónzükön felül 200 K lakpénzpótlékban részesültek; a lakpénzpótlók a lakpénzzel egyidejűleg negyedévi részletekben utalványoztatott ki s utána szolgálati díj nem vonatott le. A jelen törvénynek hatálybalópte idejében a Budapesten és a magyar korona országain kivül fekvő valamely állomáshelyen alkalmazott s a XI. fizetési osztály 2. vagy 3. fokozatába tartozó, azok a nős vagy családos tisztviselők, a kik ebben a fizetési osztályban még négy évet nem töltöttek, a XI. fizetési osztály 3. fokozatára nézve megállapított évi 1.400 K fizetés élvezetébe kerülnek, eddig élvezett 200 K, illetve 400 K lakpénzpótlókuk azonban megszűnik. Ezek a tisztviselők összjavadalm ázásukat tekintve nem nyernek, de nem is veszítenek, minthogy azonban a lakpénzpótlék után szolgálati díjat nem fizettek, a fizetési többlet után pedig a szolgálati díjat lefizetni tartoznak, előáll az az eset, hogy a szóban levő nős vagy családos tisztviselők közül azoknak az illetményei, a kiknek eddig 200 K lakpénzpótlékuk volt, a törvény hatálybaléptót követő első esztendőben 66 K 66 fillérrel, a kiknek eddig 400 K lakpónzpótlókuk volt, azoknak az illetményei pedig 133 K 32 fillérrel lesznek kisebbek a jelenleg élvezett illetményeknél. Ennek elkerülése végett, de figyelemmel arra is, hogy a közadó természetével biró tiszti díj elengedését elvi okokból nem hozhatom javaslatba, vétetett fel a jelen szakasznak az a rendelkezése, hogy az ily tisztviselők, az általok fizetendő Képv. iromány. 1901—1906. XXV. kötet. 14