Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 103 visszás helyzet állana elő, hogy az 1-ső fokozatban levő VIII. fizetési osztályú bírónak illetményei (4.400 K fizetés, 800 K működési pótlék és 1.000 K lakpénz, összesen 6.200 K) a VII. fizetési osztály 3. fokozatában levő bírónak illetményeit (4.800 K fizetés és 1.200 K lakpénz, összesen 6.000 K) meghaladták volna. Ámde az a rendezés, hogy Budapesten a VII. fizetési osztályba tartozó bírák is, úgy mint eddig, működési pótlékban részesüljenek, ismét azt eredményezte volna, hogy a VII. fizetési osztály 1-ső fokozatában levő bíró összes illetményei (6.000 K fizetés, 800 K működési pótlék ós 1.200 K lakpénz, összesen 8.000 K) a 3. fizetési fokozatba tartozó kir. Ítélőtáblai biró illetményeivel (6.400 K fizetés és 1.600 K lakpénz, összesen 8.000 K) lettek volna egyenlők. A működési pótlékok rendszerének fentartása tehát mindenekelőtt az egyes fizetési osztályoknak egymáshoz való arányosságát zavarta volna meg. Ehhez járul, hogy miután a működési pótlékok fentartása mellett a budapesti albiráknak illetményei a vidéki legalsóbb fokú birói fizetést meghaladnák, ez a körülmény a budapesti albii'áknak vidéki bíróként való alkalmazását jóformán kizárná. A Fiúméban alkalmazott bírákra és albirákra nézve, kik az 1893. évi IV. törvényczikk szerint ugyanabban a működési pótlékban részesülnek, mint a budapestiek, a javaslat, tekintettel azok csekélyebb számára, nem tartalmaz külön intézkedést. Ezekről, tekintettel az ottani megélhetési viszonyokra, a kinevezések alkalmával, a jövőre pedig a költségvetésben megfelelő magasabb állások felvétele által fog gondoskodás történni. Hasonló módon lehet majd az ügyészségeknek a budapesti ós fiumei törvényszékeknél alkalmazott tagjairól is a szükséghez képest gondoskodni. A 49. §-hoz. A 49~ §-ban tervbe vett felhatalmazás alapján azok a bírósági aljegyzők, a kik az itélőbirákra nézve megállapított jogi képzettséget az 1903. év végéig megszerzik? jelenlegi alkalmazásuk helyén jegyzőkké nevezhetők ki. Az aljegyzőket az 1893. évi IV. törvényczikk 3. §-ának a) pontja a XI. fizetési osztálynak csak első és második fokozatába sorolja, míg a ielen javaslat reájuk nézve ily kivételt nem állapít meg, hanem ők is az általános szabálynak megfelelően a XI. fizetési osztálynak harmadik fizetési fokozatába neveztetnének ki. Az aljegyzőknek tehát a javaslat kevesebb előnyt nyújt, mint a XI. fizetési osztályba tartozó többi tisztviselők részére. Ők az eddigi 1.200 K alapfizetés helyett jövőre 1.400 K alapfizetéssel fognak kineveztetni, vagyis reájuk nézve a fizetésjavítás nem 400, hanem csak 200 koronát tesz ki. Ehhez járul, hogy az aljegyzők az eddigi fokozatos előléptetés mellett átlagosan 2 év után már belejutottak az első fizetési fokozatba, vagyis az 1.400 K fizetésbe, míg jövőre csak 4 év múlva lépnek a második fokozatba és az azzal járó 1.600 K fizetés élvezetébe. Nem hagyhat;') továbbá figyelmen kivül az sem, hogy az 1893. évi IV. törvényczikk 2. §. c) pontja szerint a birósági aljegyzők, ép úgy mint a jegyzők is, Budapesten évi 300 K működési pótlékban részesülnek, vagyis Budapesten a javaslat szerint az aljegyzők a harmadik fizetési fokozatban 100 koronával kevesebb ós 4 évi szolgálat után csak 100 koronával több fizetést élveznének, mint eddig. A birósági aljegyzőknek eme kedvezőtlen helyzetén, mely a javaslat rendszerének folyománya, akar a 49. §. segíteni az által, hogy a jegyzői állásokat szaporítja és azok részére, a kik a birói minősítést elnyerték, azaz az ügyvédi vagy a gyakorlati birói vizsgálatot sikerrel letették, a magasabb fizetési osztályba, való