Képviselőházi irományok, 1901. XXIV. kötet • 298. sz.
Irományszámok - 1901-298. Mellékletek
298. szám. 93 Azt az osztrák német nyelvet, melyet az osztrák kormány saját birodalmában sem képes hivatalos nyelvvé emelni, ránk parancsolják s mi elég gyávák vagyunk ezt tűrni, midőn a 67-es törvényeknek megfelelő közös hadsereg magyar részének magyar nyelvhez van joga. Magyar katonát német kommandóval sohasem lehet lelkesíteni. A magyar katona eszménye a magyar nyelv, a magyar zászló, a magyar czímer s ennek megfelelő magyar nemzeti hadsereg. Ha ez ideák megvalósulhatlanok maradnak: hadseregünk nem lesz egyéb léleknólküli mozgógépezetnól. Ha nem viszünk bele lelket, szellemet, önmagát emészti meg s nem lesz más belőle, csak egj zörgő, csörtető csontváz. Az itt felhozottak a székely honfikebelnek őszinte igaz érzelmei. Nem tartjuk szükségesnek tovább indokolni határozati javaslatunkat. A t. Ház az eléterjesztettekből meg fogja érteni hazafias aggodalmainkat. Mikor az egész nemzet már felemelte szavát, hazafias kötelességünket véltük teljesíteni akkor, midőn az itt felhozottak figyelembe vételét mély tisztelettel kérjük. Ezen után vagyunk a Magyar Országgyűlés Képviselőházának. Gridófalván, 1903. ápril. 13. hazafias tisztelettel: Benkő Zajos és 787 társa, népgyűlési élnölc. 209-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 8.869. ikt. sz.: Nagyzerindi népgyűlés. Mélyen tisztelt Képviselőház! A m. kir. kormány által a mélyen tisztelt Képviselőház elé beterjesztett katonai javaslat oly súlyos vér- és pónzáldozatot kivan Magyarországtól, melyet hazánk sem népességénél, sem a folyton ijesztőbb mérveket öltő elszegényedésénél fogva el nem bir. Ez a javaslat az ország munkaerejének ós létfeltételének pusztulását jelenti és e javaslattal járó terhek alatt összeroskad Magyarország! Akkor, midőn a béke jegyében hazánk gazdasági ós kulturális czéljaira sincsenek meg a szükséges garasok s a nép utolsó filléreiért is szellemi és anyagi szükségletét vajmi kevéssé tudja a törvényhozás pénz hijján kielégíteni — akkor, mélyen tisztelt Képviselőház, a nagyzási hóbort kedvóért emberben és vagyonban milliókat igénylő e terhes javaslat ellen nekünk polgároknak, képviselőinknek és az egész országnak utolsó erőnkig küzdenünk kell. A népnek adott olyan alkotmányos jogok gyakorlásához kell fordulnunk, mely jogokkal a nép nagy ritkán, végszükség, veszély idején él! S ez, a mindig csak végszükségben gyakorolt jog a mi, a nép felszólalási, kérvényezési joga, melyhez csak akkor nyúl, a mikor már ezen kívül csak egy eszköz van hátra: a kard!
