Képviselőházi irományok, 1901. XXIV. kötet • 298. sz.
Irományszámok - 1901-298. Mellékletek
46 298. szám. 2. E törvényjavaslat visszavetésével egyidejűleg utasítsa a kormányt, hogy az 1867 : XII. törvényben lefektetett két ország közötti paritás elvének megfelelően s illetve Magyarország önállóságának, függetlenségének szem előtt tartása mellett, terjeszszen tárgyalás alá olyan törvényjavaslatot, a mely szerint a cs. és kir. hadsereg magyar ezredeiben a szolgálati nyelv magyar legyen, jelvényéül a magyar czímer és nemzeti lobogó szolgáljon. 3. Utasítsa a m. kir. kormányt oly törvényjavaslat benyújtására, a mely szerint a cs. és kir. hadsereg magyar ezredeiben a tényleges katonai szolgálati idő két évre terjedjen. 4. Ezen kérvénynek a Képviselőház asztalára, illetve az elnökséghez való benyújtására felkérjük Beksics Gusztáv képviselő urat. E kérelemben foglaltak indokolására a következőket hozzuk fel: ad 1. A tervezett katonai létszám felemelést indokoltnak nem tartjuk. A katonaság létszámát nem felemelni, hanem leszállítani kellene. Az az óriási teher, melyet a katonaság fentartása igényel, már a mostani létszám mellett is elviselhetetlen. Különösen pedig tekintettel arra, hogy a közterhek oly súlylyal nehezednek vállainkra, hogy majdnem elviselhetetlenek, tekintettel arra, hogy iparunk parlagon hever, kereskedelmünk pang, földmívelésünk megfelelő anyagi eszközök hiányában jövedelmet nem nyújt, tekintettel arra, hogy országunk lakói, de különösen alantirt székelyek, egyik kezünkben koldus-, más kezünkben vándorbottal fogadjuk e törvényjavaslatot s mert megmentésünket ilyen indokolatlan ujabb teherrel akarja a kormány halogatni: csodálatos politikának tartjuk azt, hogy a kormány a nagyhatalmi állás hangzatos jelszava után indul, akkor, midőn bent az országban a nyomor, az inség, az általános elszegényedés ütötte fel tanyáját. ad 2. A katonaság mai szellemét, szervezetét a magyar állam souverenitása szempontjából sérelmesnek tartjuk. Az 1867: XII. t.-cz. értelmében a két állam hadserege közös. .E közösség azonban sem a hadsereg külső megjelenésében, sem belső szervezetében keresztül vive nincsen. A hadsereg mai szelleme nem közös, hanem osztrák. A hadsereg mai szervezetében a magyar állam érdekét képviselve nem látjuk. A hadsereg magasabb tisztjei osztrákok. Magyar embert magasabb katonai állásra csak úgy neveznek ki, ha megtagadja nemzetét. A magyar katona ideálja a magyar nyelv, a magyar korona, a magyar zászló. Ezen ideálok megvalósulhatásának reménytelenségében katonaságunk erőre és tekintélyre nem számíthat. Ezek miatt a katonaság mai szervezetét a magyar állameszme szempontjából veszélyesnek tartjuk. ad 3. A kétéves szolgálati idő mellett felhozzák még azt, hogy ennek behozatala által körülbelül 20—30.000 fiatal erőt kímélhetnénk meg, nyomorban sínylő családok érdekében. Tudjuk, hogy e kérelmünknek csakis erkölcsi hatása van, de ha érezzük, hogy e határozat elfogadása és benyújtása igaz, magyar szivünk lelkesedéséből fakad, annak figyelembe vétele elől a tisztelt Ház ki nem térhet. Ezek után vagyunk a tisztelt Képviselőháznak, a népgyűlés határozatából hazafias tisztelettel : Szabó István, Bozsik Ferencz, a népgyűlés elnöke a népgyűlés jegyzője és 227 társuk.
