Képviselőházi irományok, 1901. XXIV. kötet • 298. sz.

Irományszámok - 1901-298. Mellékletek

298. szám. 137 Az ország némely részén nincs kenyér s e vidékekről tömegesen vándorolnak ki a haza fiai, jobb hazát keresve. Az ország többi részén sincsen elég keresetforrás, tehát nehéz a megélhetés. A keresethiány pedig kezet fogva a végrehajtóval, veszélyezteti a jogrendet s megrontván a honfiak szivében a jogérzetet, aláalkotmány iránt táplált hitnek máris megingott alapjait. Igen aláássa! Mert a polgárság szemében az állam máris zsarolónak tűnik fel. Nem monda tehát, ha az állam végrehajtó közegeit gyanús szemmel nézik, s egyedül a nyers erőtől való félelem kényszere az egyetlen fegyver, a melyen manapság nálunk az álladalom hatalma nyugoszik. Ezeknél fogva mi, a szigetvári kerület polgárai, mai alólirt napon tartott nepgyülesünk határozata folytán ismételve tisztelettel kérjük a képviselőházat, hogy a tárgyalás alatt levő katonai javaslatot, tekintettel az abból fakadó nagy vér- és pénzáldozatokra, visszautasítani legyen kegyes. Hazafias tisztelettel maradunk a tisztelt Képviselőháznak: Szigetvár, 1903. máj hó 17-én, tisztelői: B. Szabó János és 2327 társa. 247-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 9.383. ikt. sz.: A nyirbogdányi választókerülethez tartozó Oros község választópolgárai. j Nagyméltóságú Elnök úr! Nagyságos Képviselőház! Az országgyűlés képviselőházához benyújtott s már hosszabb ideig tárgyalt katonai törvényjavaslatok ellen megmozdult az ország tekintélyes részének nemzeti küzdelme, hazafias érzése és gondolkozása. Aggodalom fogta el a lelkeket, keserűség ül a sziveken, hogy a magas kormány nem mórlegelve elég körültekintéssel az adózó polgárok nehéz, nyomasztó helyzetét a megélhetés mindennapi gondjai közt verejtékes munkája után is — kinos vergődését: pénzben és vérben ujabb áldozatokat követel a nemzettől, oly irányban, mely nem igazi czélunk — az anyagilag és szellemileg erős, politikai és erkölcsi tekintetben szabad, független Magyarország eszménye felé vezet. Hazafias aggodalmunk megengedi azt, hogy lehetnek magas, magukban véve figyelmet érdemlő országos politikai tekintetek, melyek a javaslat törvényerőre emelését kivánatossá teszik, de másfelől nemzeti érzésünk két szempontot: a nép anyagi erejének kimélésót s a független Magyarország kiépítését semmiféle tekintetnek, magasabb idegen érdeknek nem hajlandó alárendelni. Képv. iromány. 1901—1906. XXIV. kötet. 18