Képviselőházi irományok, 1901. XXIV. kötet • 298. sz.
Irományszámok - 1901-298. Mellékletek
298. szám. 131 Képviselőink a választások előtt pártkülönbség nélkül csaknem mind azt Ígérték, hogy könnyíteni fognak adóterheinken, hogy több adót nem szavaznak meg. Szomorúan látjuk, hogy a kormány ép az ellenkezőjét cselekszi ennek, mikor az ujonczjutaléknak tetemes fölemelését követeli. Kérjük mindazokat a honatyákat, kik a választások előtt fűt-fát Ígértek nekünk, hogy most váltsák apró pénzre programmbeszédjeikben hirdetett elveiket. Az ország el van adósodva és az adó mindig nagyobb és nagyobb lesz. A gazdasági helyzet a lehető legsiralmasabb. Iparunk, kereskedelmünk pang. Ezer és ezer munkás éhezik, nyomorog, mert nem talál becsületes foglalkozást. A megélhetés egyre nehezebb lesz. A gyerek sok. A kenyér kevés. Évenkint százezer polgár szökik a tömegnyomor elől tengerentúlra s ott az újvilágban, idegen országok bizonytalan ösvényén keresi boldogulását. Valóságos nemzeti elvérzés ez. Sajóés Mohácsnál nem ért ily csapás bennünket. Az ország rohamosan közeleg az erkölcsi és anyagi romlás felé. Népünk csakhamar összeroskad, ha a közmegterheltetés prését még tovább srófolja a kormány. Eletünket és vérünket a hazáért ós a királyért! Jól tudjuk, hogyha a haza hí, mindnyájunknak el kell menni, de azt is érezzük, hogyha a katonai kiadások ezután is olyan mérvben szaporodnak, mint idáig, épen a fegyveres béke járma alatt fogunk összeroskadni. A mint értesülünk, a tisztviselők fizetésfölemelése is közel 18 millió korona ujabb adóterhet ró majd reánk. A tisztelt Ház asztalán fekvő katonajavaslatok megszavazása pedig több ezer ifjú erőt, csaladfentarto kenyérkeresőt vonna el a nemzeti munkától. Kérve kérjük az országgyűlés összes tagjait, legyenek tekintettel siralmas nyomorúságunkra ós utasítsák vissza ezt az adószaporító javaslatot. Ha pedig az ország biztonsága érdekében és önvédelmi szempontból valóban elkerülhetetlen az ujonczj utalók fölemelése, legalább könnyítsen a kormány ezen az óriási terhén és változtassa meg a katonajavaslatokat úgy, a mint a néppárt kívánja, hogy törvénybe iktattassák a katonai szolgálatnak két évre való leszállítása. Sok kérni valónk van még. Jogunk volna sok mindent követelni, d§ most csak erre szorítkozunk, hogy ezt biztosan megkapjuk. Hódoló tisztelettel kérjük a Képviselőházat, yegje figyelembe a mi jogos panaszainkat és méltányos kéréseinket, melyeket az országgyűlési néppárt szónokai már bőségesen kifejtettek a tisztelt Házban, nehogy ezen tehergyarapító, vércsapoló törvényjavaslat megszavazása végképen kiölje belőlünk a népképviseletbe, a magyar törvényhozásba vetett bizalmunkat. Azon reményben, hogy az egész ország feljajdulása ós a szegény nép panaszszava nem fog siket fülekre találni, maradunk hódoló tisztelettel Pácsony község adófizetői, választópolgárai és hadkötelesei. Simon József biró és őé társa. Hasonló szövegű kérvényt nyújtottak bé: 9.327. ikt. sz.: Csataj község adófizetői, választópolgárai és hadkötelesei. J>r. Maduskaj/ Miklós és 8 társa. 17*
