Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

60 300. szám. 12-57 14-00 1897-ben 9-88 11-20 1898-ban 9-79 11-00 1899-ben 10-41 11-80 1900-ban 11-62 14-00 1901-ben 7-98 9-20 8-35 9.60 10-77 11-80 9-92 10-60 11-02 12-60 10-60 — 27. Tengeri. A jelenlegi tarifában a tengeri a kölessel és tatárkával egy tarifaszám alá tartozik. A belföldi termelés és fogyasztás érdekei azonban a kérdéses három gazdasági terményre nézve egymástól annyira eltérők, hogy szükségessé vált ezen érdekek kellő megóvása czéljábcl, az eddigi egységes tarifaszámot felbontani ós az említett termények mindegyikét egy-egy önálló tarifaszám alatt az illető termény értékének, illetőleg az ahhoz fűződő érdekeknek megfelelő mérvű vámvédelemben részesíteni. A tengeri áralakulása csak kivételes esetekben tüntet fel nagyobb mérvű ugrásokat: volt ugyanis egy q ára a budapesti tőzsdén és Bécsben, koronában: Budapesten Bécsben Budapesten Bécsben 1891-ben 1892-ben 1893-ban 1894-ben 1895-ben 1 1896-ban A tengeri Magyarország mezőgazdaságának egyik legfontosabb, jelentőségre mindjárt a búza után következő terménye s a statisztika szerint a learatott területnek körülbelül 22%-át foglalja el. A. mintegy 2'6 millió hektárnyi területről származó évi kukoriczatermés, mely az utolsó években megközelítette, sőt az 1895. évben meg is haladta a 40 millió métermázsát, átlagosan 3.6 millió métermázsára tehető. A kukoriczaterület emelkedő irányzata a mellett bizonyít, hogy a kukoriczatermelés kedvező értékesítési kilátások esetén még nagy mértékben fokozható. Annak ellenére, hogy kukoriczatermesztésünk magas fokon áll (Magyarország a tengerit termelő országok között a második helyen, mindjárt az Amerikai Egyesült Államok után következik): a vámterület külkereskedelmi forgalma ebből a czikkből mégis passzív mérleget mutat, ugyanis: Behozatott Kivitetett Behozatali többlet q q q az 1880/9. évek átlagában 1,764.964 421.421 1,343.543 az 1890/4. » » 1,001.412 497.474 503.938 az 1895/9. » » 2,773.879 104.596 2,669.283 1900-ban 1,826.763 21.591 1,805.172 1901-ben 2,196.473 129.977 2,066.496 az 1902. I—X. havában 1,335.870 526.809 1,809.061 Ámbár Magyarország tengeritermelése területileg is ós mennyiség tekintetében is állandóan és jelentékenyen fokozódik, arról le kell mondanunk, hogy a vámterület belszükséglete a vámbelföldi termelés által fedezhető legyen. Ennek lehetőségét kizárja nemcsak az, hogy a hiány igen nagy s hogy a tengeri vetésterületnek hozzávetőleg azonnal mintegy 200 ezer hektárral kellene megnövekednie, hogy a termelés az ez időszerinti szükségletet fedezze, hanem különösen az a körülmény, hogy a tengerifogyasztás relatíve gyorsan növekszik, — így az 1885/9. és 1895/9. évek között a fejenkinti és évenkinti fogyasztás 75"7 kgrammról 92'2 kgra emelkedett. Figyelmen kívül nem hagyható, hogy Magyarországon, — és részben Ausztria keleti részeiben is, — a tengeri kenyértemiény, a mennyiben több millió lélek