Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
48 300. szám. A szántóföld kihasználása tekintetében két szempont az irányadó: a vetésterületnek az ugarhoz való aránya s a termelés tárgyát képező termékek minősége. A vetésterület és az ugar aránya volt 1901-ben: A hektár vetésterület az összes szán °/o-ban tóföld .Ugar hektár összes szánfóíöld °/o-ban Magyarországon . . . 12,092.978 89-5 1,417.996 10-5 Ausztriában . 9,546.237 89'9 1,067.197 101 a vámterületen . . . . 21,639.215 89-7 2,485.193 10-3 Ausztriára vonatkozólag az ugarterületben benfoglaltatnak azon használható területek is, a melyek lényegükben nem egyebek zöld ugarnál. Ausztria arányszáma az ugar tekintetében valami kevéssel kedvezőbb ugyan, mint Magyarországé, de ott az ugarnak a vetésterülethez való aránya már nem csökken, ellenben Magyarországon jelentékenyen javul. A magyar állam területe a határain elnyúló magas hegyekkel körülvett sík fekvésénél fogva, a természet által mezőgazdaság folytatására inkább van hivatva, mint tőle nyugatra Európa bármely állama. Lakosságának 77 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik s a mezőgazdaság még sokáig első rangú tényező fog maradni az állam gazdaságában. Az ország kontinentális fekvése a mezőgazdaság intenziv fejlődését gátolja az által, hogy a hegyvidékek a síkságtól elvonják a csapadékot, a mezőgazdaságra leginkább alkalmas lapályokon gyakori az aszály, párosultan nagy forrósággal. Ily éghajlat nem kedvez az ipari növények fokozottabb mérvű termelésének, a mi mellett ez utóbbiak felkarolásának útját állja még a gyér népesség is. Éghajlatunknál fogva legnagyobb fontossággal bir a gabonatermelés, mely az állam egész területén az 1895-iki felvételek szerint a szántóföld 60'27, sőt az Alföldön még ennél is jóval nagyobb százalékát foglalja el. A gabonatermelést Magyarországon nem a kereslet irányítja, hanem a természeti tényezők utalnak arra. Ennek következménye a gabonának oly mérvű termelése, a mely tetemesen meghaladja a belszükségletet, s a felesleg kivitel útján történő értékesítésre szorul. Magyarország legfőbb gabonanemei az értékes búza s a nagy hozamú tengeri, míg a rozs, az árpa s a zab viszonylag kisebb jelentőséggel birnak, ellenben Ausztriában a főgabonanemek a csekélyebb értékű s nem nagy hozamú rozs és zab; búzát körülbelül csak akkora területen termelnek, mint árpát, a tengerivel bevetett terület pedig a. magyar tengeri vetés területnek alig képez 1 / 8 részét. Ezen főbb termények learatott területe volt hektárokban: Az 1885/9. évek Az 1890/4. évek Az 1895/9. évek .„„„, 1nri1 , átlagában átlagában átlagában 1900-ban 1901-ben a) Magyarországon: búza 2,961.612 3,316.195 3,290.834 3,564.070 3,588.088 kétszeres 242.813 209.925 146.066 141.172 143.308 rozs 1,219.670 1,212.131 1,121.227 1,113.736 1,131.118 árpa 1,084.095 1,106.195 1,060.020 1,079.566 1,084.884 zab . 1,147.585 1,086.151 1,036.397 1,081.590 1,082.256 tengeri 2,199.395 2,370.612 2,461.448 2,588.418 2,586.843 Összesen 8,855.170 9,301.209 9,115.992 9,568.552 9,616.497
