Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

46 300. szám. földi volt. Gyárainknak 1901. évi összes termelése 215.205 q-ra rúgott, mely mennyiség az egyes dohánygyártmányok közt következőkép oszlott meg: Burnót ' . . . . ,„ , . ... . ,. . ; . . . . 377 q Pipadohány ,',... . . . . . . ..... 174.876 » Szivar (484,394.000 db) 23.157 » Szivarka (1.191,508.000 db) 15.848 » 22. Dohány és dohánygyártmány. A dohányra nézve a most érvényben levő tarifában két vámtétel van megállapítva: a nyers dohányra 21 arany frt, azaz 50 K és a dohánygyártmányokra 52'50 arany frt, vagyis 125 K. Minthogy a dohány államegyedárúság tárgyát képezi, a kincstári gyárak, illetve raktárak számára behozott dohány és dohánygyártmányok az eddigi vámtarifatörvény VIII. czikke, illetve a jelen törvényjavaslatnak annak megfelelő rendelkezése értelmében vámmentesek s dohány és dohánygyártmányok fogyasztásra magánosok által csak külön engedély mellett hozhatók be, ily engedély pedig, kivételes esetektől eltekintve, csak dohánygyártmányokra adatik s csak ilyenekre adható; miután a dohánynak feldolgozása az állam kizárólagos jogát képezi, nincs szükség arra, hogy a mostani kettéosztás továbbra is fentartassék. Ezért a dohányra, és dohánygyártmányokra egységesen 125 K vám hozatik javaslatba. A vámon felül a behozott szivarok és szivarkák után jelenleg engedélyilleték czímén 22, más dohánygyártmányok után 16'80, nyers dohány után 14 korona fizetendő. Ezen illetékeknek a szivarkákra nézve 30, a szivarokra nézve 26, egyéb dohánygyártmányokra s a nyersanyagokra nézve 20 koronára való felemelése iránt a törvényhozás elé már külön javaslat terjesztetett. Az új vámtarifába már ezen felemelt illetékösszegek vétettek fel. VI. Gabona; maláta; hüvelyesek; liszt és őrlemények, rizs. A mezőgazdaság szempontjából a VIII. tarifaosztály (vágó- ós igásállatok) mellett ez a legfontosabb árúcsoportunk, a melyben, a mint az a tarifaosztály czímóből is kitűnik, a tulaj dónk épeni mezei gazdálkodás legjelentékenyebb, legtömegesebb és legértékesebb termékei s az azok egy részéből készített félgyártmányok tarifáltatnak. Az ezen tarifaosztályba tartozó termékekben Magyarország évenkinti termelése a három milliárd korona értéket meghaladja s Ausztria termelése is jóval felül van a két milliárd korona értéken. Nagy jelentőségük kifejezésre jut Magyarország külforgalmi adataiban is, míg a vámterület külforgalmi adatai azt mutatják, hogy Magyarország* nyers termékekben való feleslegének legnagyobb fogyasztója a vámterület másik állama, a minek következtében vámkülföldi rendeltetésű kivitelre csak kisebb mennyiségek és értékek kerülnek. E czikkekből 1901-ben a vámterület behozatala 4,596.079 q volt, 53,637.470 K értékben, kivitele pedig 7,102.347 q, 148,711.877 K értékben. Magyarország behozatala 1901-ben 2,367.792 q volt, 30,605.674 K értékben s kivitele 24,034.138 q, 415,981.418 K értékben.