Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

38 300, szám. III. Déligyümölcs. A vámterület jelentékeny déligyümölcs-behozatala túlnyomólag Olasz-, Grörög­és Törökországból származik. A behozatalnak nagymérvű emelkedése lehetővé tette, hogy ezen czikkekkel a vámterület fokozódó mérvben kiviteli kereskedelmet is űzhessen, mely főleg Németországba és Oroszországba irányul. Déligyümölcs-forgalmunknak e fellendülését csaknem kizárólag a narancs- és czitromforgalom fejlődése okozta, melyre az összbehozatalnak több mint fele esik. Az 1878. évi vámtarifában az ezen osztályba tartozó árúknak vámja nagyob­bára felemeltetett, csupán az aszúszőlő, fejtetlen és fejtett czirbolyamag vámjai szállíttattak le. Az 1882. évi vámtarifában több déligyümölcs vámja újból felemel­tetett, a mely vámok az 1887. évi vámtarifareform alkalmával változatlanul hagyat­tak. Ezek az autonóm vámok azonban a forgalomban nem érvényesülhettek, miután az aszú-, apró- ós mazsolaszőlő, továbbá a fejtett czirbolyamag és a gránátalma kivételével az összes többi déligyümölcsök vámja tekintetében a szerződéses for­galomban, különösen az 1892. évi kereskedelmi szerződéseink iitján, igen lényeges engedményeket tettünk. Ennek folytán a behozatali forgalom túlnyomólag a szerző­dések útján jelentékenyen leszállított vámok, illetve a szerződésileg biztosított vámmentes kezelés mellett bonyolódik le. Ezt a szerződésszerű vámkezelést a Fiume szabad kikötő területének a vámterületbe való bevonása iránt teendő intézkedésekről szóló 1891 : XVIII. t.-czikk 4. §-a a tengeri forgalomban olykép átalánosította, hogy a. szerződésszerű kedvezményekre az illető árúk a Fiúmén és Trieszten át ten­geren való behozataluknál származásukra való tekintet nélkül igényt tarthatnak. A déligyümölcsök vámjai első sorban pénzügyi jelleggel birnak. A vámoknak ez a jellege a déligyümölcsök behozatala után befolyó — az említett jelentékeny vámengedmónyek daczára — nagy vámjövedelemben (1901-ben 1,707.324 arany­forint) is kifejezésre jut, A nagy fogyasztást és általában behozatalunk nagy mérvű fejlődését lénye­gesen előmozdította az a körülmény, hogy a behozatal túlnyomó része —• mintegy 90°/ 0-a — az olcsóbb tengeri úton bonyolódik le. Végül még nem hagyható figyelmen kívül, hogy a déligyümölcsök — habár korlátoltabb mérvben — az ipari termelésben is mint nyers, illetve segédanyagok használtatnak fel. Az előadottakból folyólag a déli gyümölcsök vámjai nemcsak pénzügyi szem­pontból, hanem szerződéses politikánk, gyümölcstermelésünk védelme, a fogyasztás, a kereskedelem, a tengeri hajózás és az ipar szempontjából is voltak mérlegelendők a végből, hogy az ország érdekei minden tekintetben kielégíthetők legyenek. 9. Füge. A füge fris állapotban mintegy 300 q, ellenben szárítva 200.000 q-t meg­haladó mennyiségben kerül évenkint a vámterületre behozatalra, A füge vámjának emelését a pénzügyi szempontokon kivül a hazai gyümölcs­termelés védelme és az a körülmény okolja meg, hogy a füge nem nélkülözhetetlen élelmi czikk, hanem inkább mint csemege fogyasztatik s így a vámemelés a fogyasztás tekintetéből nem kifogásolható. Ugyanezen szempontokból indokoltnak látszik, hogy a válogatott, jobb minőségű ós így nagyobb értékű füge, mely ren­desen dobozokban, ládácskákban vagy kosarakban szokott szállíttatni, magasabb vámmal terheltessék, mint a más csomagolásban forgalomba kerülő közönséges árú.

Next

/
Thumbnails
Contents