Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-LXX. 1903. évi IV. törvényczikk a kivándorlásról

386 IV. szám. 47. §. A ki valamely gyülekezeten nyilvánosan szóval, vagy a ki nyomtatvány vagy irat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által kivándorlásra buzdít, 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 48. §. Kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki belügyministeri engedélylyel nem biró vállalkozónak, vagy meghatalmazottnak a kivándorlásra vonatkozó hirdetményeit és közleményeit sajtó utján közzéteszi. 49. §. Ebbe a törvénybe ütköző kihágási ügyekben, — a mennyiben az nem nyomtatvány utján követtetett el, — a rendőri büntető bíráskodást gyakorolják: Első fokon: kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, illetőleg szolgabíró; rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban á rendőrkapitány, illetőleg helyettese, ezek akadályoztatása esetében a tanács által e részben megbízott tisztviselő; Másodfokon: kis- és nagyközségekben, és rendezett tanácsú városokban az alispán; törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács. Budapest székes fővárosban, valamint Újpest és Rákospalota községekben első fokon a kerületi kapitányság, másodfokon a főkapitány, vagy helyettese. Harmadfokon: a belügyminister. A 47. §-ba ütköző kihágás esetében, a mennyiben nyomtatvány utján követtetik el, az 1897. óxi XXXIV-ik t.-cz. 15. §. II. pontjának megfelelően az esküdtbíróság, a 48. §-ba ütköző kihágás esetében pedig a kir. törvényszék, mint sajtóbiróság gyakorolja a bíráskodást. VII. FEJEZET. Záróhatározatok. 50. §. A 34. §. értelmében létesítendő kivándorlási ala,p czéljaíra az 1903. évre 80.000 korona engedélyeztetik,