Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 21 A törvényjavaslat részletes indokolása. Törvényjavaslat. xíttórve ezek után a javaslat részleteinek megokolására, a következőket van szerencsém előadni. Az új vámtarifának megalkotása alkalmából szükségessé válik, hogy maga a vámtarifát alkalmazó törvény is revízió alá vétessék abból a czélból, hogy abban az eddigi gyakorlat és tapasztalatok, úgy mint a változott viszonyok, a felmerülő lij szükségletek és az új vámtarifa rendszere és rendelkezései folytán megkivántató módosítások és kiegészítések keresztülvitessenek. Ezen szempontok figyelembevételével dolgoztatott ki a jelen törvényjavaslat, mely nagyjában a gyakorlati életben bevált eddigi alapokon nyugszik. Eltekintve azoktól az irályi természetű módosításoktól, melyek csak a szövegnek szabatosabbá tételét czélozzák, az érvényben levő törvényektől (1882. évi XVI. és 1887. évi XXV. t.-cz.) mutatkozó eltéréseket, illetve ezeknek indokait a következőkben van szerencsém ismertetni. Czím. A törvényjavaslat czíme a vámtarifát nem mint a jelenlegi törvények általános vámtarifának, hanem az 1899. évi XXX. törvényczikk 4. §-a szövegének megfelelően autonóm vámtarifának nevezi. Ezzel az elnevezéssel a vámtarifának az a czélja jeleztetik, hogy saját termelésünk védelmi érdekeinek kielégítése mellett egyszersmind kivitelünk fejlesztésének biztosítása czéljából a külföldi államokkal folytatandó tárgyalások számára a kereskedelmi szerződések megkötésére alkalmas alapot nyújtson, viszont azonban abban az esetben, ha őszinte törekvésünk ellenére ily szerződések nem jönnének létre, védelmi eszközül szolgáljon. I. czikk. Az I. czikk módosított szövege a tényleges állapotot juttatja kifejezésre, a mennyiben a törvény nemcsak a monarchia két államának a közös vámhatárral körülvett államterületeire, hanem az 1879. évi LII. t.-cz. szerint létesített vámkapcsolat alapján Bosznia- és Herczegovinára, továbbá az 1876. évi deczember hó 3-án kötött adó- ós vámegyesülési szerződés (1876. évi XLVIII. és 1889. évi XIX. t.-cz.) szerint Liechtenstein fejedelemségre is érvényes. Viszont a törvény a tényleges állapotoknak megfelelően nemcsak a vámkülzetekben, hanem az 1891. évi XVIII. ós XIX. t.-cz. alapján Fiúméban és Triesztben fennálló szabadterületeken sem nyer alkalmazást. A vámkülzetek alatt Fiume és Trieszt szabad kikötőknek az idézett törvónyczikkek szerint a vámterületbe történt bevonása óta csakis az 1869. évi IX. t.-cz,-be iktatott szerződós alapján Bajorország vámrendszeréhez kapcsolt Jungholz és az 1891. évi VII. t.-cz.-be iktatott szerződés szerint a német birodalom vámrendszeréhez csatolt Mittelberg község értendő. II. czikk. A II. czikk 8. bekezdése az 1899. évi XXI. t.-cz. 1. szakaszának b) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően ad felhatalmazást arra, hogy bizonyos árúk után,