Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 233 előállítása terén ma is az első helyen áll s termékeinek olcsóságával és jóságával a világiaczokon döntő szerepet játszik. A mondottak bizonyságául utalunk arra a tényre, hogy a leginkább használt ónozott vaslemezekből (az u. n. fehér bádogból) 1897-től 1901-ig átlag 27.451 q-t hoztak a vámterületre s ennek 91°/

0-a angol gyártmány volt. E nagy verseny következtében a hazai ipar sem tud kellőképen fejlődni. Az 1898. évi iparstatisztikai adatok szerint csak egy gyár készít nálunk ónozott vaslemezeket, pedig ezelőtt 10 évvel kettő volt és Budapesten is keletkezett. A javasolt vámemelés a szóban forgó ipar boldogulását bizonyára elő fogja mozdítani a nélkül, hogy a bádogos ipar fejlődésót megakasztaná. A 423 c) tétel alá sorolt árúk közül nagyobb ipari fontossága az ónozott vaslemezen kívül még csak a czinkezett vaslemeznek van, melyet Magyarországon három lemezhengermű állít elő. Ezeknek az árúczikkeknek külkereskedelmi forgalmát nem ismerjük. A németországi czinkező telepek kedvezőbb helyzete (olcsóbb lemez, olcsóbb kénsav és olcsóbb czink) megokolttá teszi, hogy a szóban forgó csekély vámemeléssel gyáraink további fejlődésót biztosítsuk. A vámok megállapításánál alapul vétetett ezen czikkek jelenlegi 19'05 koronás vámja, s a vámok fokozatosan 19, 20 és 21*50 koronában állapíttattak meg. A tarifatervezet c) tételeinek nagyobb arányú vámja mellett szól a firniszelt, lakkozott és idegen fémekkel bevont lemezek előállításával járó tetemes költség is. A fekete lemezekben (a tarifatervezet a) tétele) mind a közös vámterületnek, mind Magyarországnak kiviteli többlete van. Ezek vámját nem is szükséges lényegesebben módosítani; a javaslat csak annyiban tér el a jelenleg érvényes tarifától, hogy a vastagság szerint való nagyobb részletezés következtében a finomabb gyártmányok vámja a fokozat kívánta mértékben nagyobbodik, de a vámemelésekkel szemben megfelelő vámleszállítások állanak; így az 1—2 mm. vastag lemezek vámja 9.52 koronáról 10.70 koronára, a 0*4—0'6 mm vastagságúak vámja 11*90 koronáról 12*50 koronára, a 0"25 mm-nél vékonyabb lemezek vámja 14"29 koronáról 15 koronára emeltetett, viszont a 0'6—1 mm vastagságúak vámja 11*90 koronáról 11*30 koronára, a 0*25—0*4 mm vastagoké 14*29 koronáról 13*70 koronára leszállíttatott, míg a 2 mm-en felüli lemezek 9*52 K-ás vámja változatlanul fentartatott. Iparunk legkevésbbé foglalkozik a kikészített, nikkelezett, lemezeit, csiszolt fénymázozott és a fénymázolt lemezek gyártásával (tarifatervezet b), cl) és e) tétele). Ezek javasolt vámjait illetőleg a statusquot tartottuk meg, a mennyiben a kikészített lemezek javasolt vámja a jelenlegi szerződéses és a többieké a jelenlegi autonóm vámtól csak kis mértékben tér el; jelentősebb módosítás van a 432. b) tétele alá tartozó 0*6 mm-nél vastagabb kikészített lemezeknél, a melyek 14*29 koronás vámja '12 és 13*70 koronára leszállíttatott, a 0*4—0*6 mm vastagságuaké pedig 14*29 koronáról 15 koronára emeltetett, míg a cl) és e) tótelek jelenlegi 23*81 és 28*57 koronás vámjai kikerekítve fentartattak. Az a), b) ós c) tételek javasolt vámja közel azonos ahhoz, melyet az érdekeltség is kivánt, eltérés csak a ő) és az e) tételeket illetőleg van, a minek okait az előzőkben már kifejtettük. 433. Átütött, lyukgatoít, mélyített vagy kiszabott pléhelc és lemezek. A javasolt vámok a jelenleg érvényesektől jelentékenyebb mértékben csak az a) alatti árúkban különböznek, a melyek vámja 14*29 koronáról 17 koronára emeltetett, míg a b) és c) tételek alá tartozók vámja csak kikerekíttetett 20*24 és 35*71 koronáról 21 és 36 koronára. Képvli. iromány. 1901—1906. XXIII. kötet. 30