Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. 1] viszonyoknak változása és a közlekedési eszközök tökéletesítése mellett való — eltolódása és egyéb gazdasági okok következtében annyira megváltozott és a külföldi államok vámpolitikájában is oly jelenségek észlelhetők, hogy jelenlegi vámtarifánk a megalkotása óta lényegesen változott viszonyok követelményeinek többé nem felel meg s az gazdasági termelésünk érdekeinek megvédésére, valamint arra, hogy nemzetközi kereskedelmi szerződéseinek lejártával a külfölddel folytatandó tárgyalások számára érdekeinknek megfelelő alapot nyújtson, többé nem alkalmas. Az uj vámtarifa megalkotására vonatkozó rendelkezések. Ezen körülmény már az előbbi kormányt is arra indította, hogy a jelenlegi vámtarifa revíziója iránt a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. Az 1898. évi április hó 20-án a képviselőház elé terjesztett és a »magyar korona országai és O Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről* szóló 388. számú törvényjavaslat szerint ugyanis a vám- és kereskedelmi szövetség IV. czikkóbe a következő határozatok lettek volna felveendők: »Tekintettel arra, hogy a külállamokkal kötött kereskedelmi és vámszerződéseknek lejárati határideje (1903. deczember 31.) ezen vám- és kereskedelmi szövetség érvényességének tartamán belül esik, a két kormány arra kötelezi magát, hogy tárgyalásokba bocsátkozik egy új átalános vámtarifa megállapítása iránt ós azt közös egyetértéssel legkésőbb az 1902. óv végéig létre fogja hozni.« »E részben azon szempontot fogják irányadóul venni, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés igényei, a mint azok a vámtarifa alakulása szerint, tekintettel különösen a külföldi fogyasztási piaczokon mutatkozó viszonyok fejlődésére is jelentkezni fognak, egyenlő mértékben vétessenek figyelembe.« »Ha az új végleges vámtarifa az 1902. év végéig nem. volna megállapítható, annak létrejöttéig ideiglenes tarifa létesítendő, melynek megállapításánál ugyancsak az előbbi bekezdésben foglalt szempontok lesznek irányadók.* Ismeretesek a tisztelt képviselőház előtt azok az okok, melyek a jelenlegi kormányt arra indították, hogy az idézett törvényjavaslatot visszavonja és helyette a vám- és kereskedelmi viszonyoknak és ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről szóló 641. számú azt a törvényjavaslatot előtérjeszsze, mely, miután a törvényhozás által elfogadtatott, az 1899. évi XXX. törvényczikkben emelkedett törvényerőre. Ennek -a törvénynek 3. §-a utasítja a kormányt, hogy úgy a vámés kereskedelmi szövetség létesítése végett, mint oly czélból, »hogy az idegen államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekben az ország érdekei kellőleg érvényre juttassanak, a tárgyalást a cs. kir. osztrák kormánynyal legkésőbb 1901-ben indítsa meg«. Egyúttal ugyanazon törvény 4. §-a elrendeli, hogy a »külfölddel megkezdendő tárgyalások előtt az autonóm vámtarifa új autonóm vámtarifával helyettesítendő, mely mindkét állam mezőgazdasági ós ipari érdekeit egyaránt védi«. A törvény eme rendelkezéseivel meg lett állapítva a kormány vámpolitikai aetiójának iránya és a vámrendszerünk reformjára vonatkozó tárgyalások megkezdésének legkésőbbi időpontja. >^LÉS7^\ /ö dkk m A vámtarifa megállapítása végett folytatott tárgyalások. V^ l§|p jyj Az említett határozatok keresztülvitelében a kormány a tárgyalandó anyagfontosságánál ós nagy terjedelménél fogva már az 1899. év végén érintkezésbe lépett az osztrák cs. kir. kormány nyal az új autonóm vámtarifának megállapítása 2*
