Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 161 a legközelebbi kereskedelmi szerződési tárgyalásoknál igen hathatós compensatio­nalis eszköznek kinálkozik. A vámterület kiilforgalmában a selyem és a selyemáruk nagy és állandóan fokozódó jelentőséggel birnak. A forgalom túlnyomó része a nyers anyagokra és a félgyártmányokra esik, az arány a kész árúk forgalmával szemben alig változik jelentékenyebben. Ügy Magyarországban, mint Ausztriában a selyemipar nyers anyagának terme­lése fejlődést mutat. A kész árúkat illetőleg mennyiségileg a mérleg aktiv ugyan, de érték tekintetében annál az oknál fogva, hogy a vámterületre többnyire fino­mabb, drágább árút hoznak be, ellenben onnan olcsóbb czikkeket- visznek ki, jelentékenyen szenvedő. Magyarország külforgalma, a selyemgubók több mint 1 millió K értékű kivitelét kivéve, ellentétben a vámterület forgalmával — csaknem teljesen kész árúkra szorítkozik. A magyar selyemipar még csak csirájában van s az iparstatisztika szerint 1898-ban csak 1,163.700 K értéket termelt, a melyből a félgyártmányokra 753.000, a kész árúkra 411.000 K esett, így tehát a selyemipar készítményei tekintetében csaknem teljesen a behozatalra vagyunk utalva. Épen ezen fogyasztási érdekre való tekintettel a fentebbi szempontokból szükségeseknek mutatkozott emelések csupán a legszorosabban vett fényűzési czikkekre, vagyis csak a tiszta selyemből való árúkra hozatnak javaslatba, a fogyasztás nagyobb részét képező félselyemárúk jelenlegi vámjai ellenben átalában csak néhány koronával kerekíttettek ki felfelé s így a status quo tulajdonkópen fentartatik. A részleteket illetőleg a következők emelendők ki. 240. Selyemgubó. Magyarország selyemtenyésztése, ép úgy mint Ausztriáé, elég jelentékenynek mondható, a mennyiben Ausztriában évenkint 2 millió kilogrammot meghaladó selyemgubót termelnek, Magyarország gubótermelése pedig 1880 óta 10 ezer kilo­grammról 1,477.000 kilogrammra emelkedett. A termelés fejlődése azonban egyfelől nem tart lépést a selyempiacz nyers anyagszükségletének növekedésével, másrészt területi korlátoltságánál fogva nem is fejleszthető az ipari szükséglet arányában. Egyrészt ezen szempontból, másrészt pedig, hogy a selyemipar helyzetét az olasz, franczia, nemkülönben a túlerős svájczi s német selyemiparral szemben ne tegyük hátrányossá, a nyers anyag vámmentes­ségét fentartottuk, a mi mellett Magyarország szempontjából azon fontos kiviteli érdek is szól, hogy nyers anyagunknak egy részét a külföldön előnyösen tudjuk értékesíteni s így e czikknek vámmal való megterhelése már csak azért is aggá­lyosnak mutatkozik, nehogy példánkat más államok is kövessék s az által nyers­selyemkivitelünket megnehezítsék. 241. Selyemvatta. A selyemvatta jelenlegi 28­57 K-ás vámja, a mely a német tarifával szem­ben a paritáson áll, 30 K-ára felfelé kikerekíttetett. A vámterületre selyemvattát ez idő szerint nem hoznak be. Képvli. iromány. 1901—1906. XXIII. kötet. 21

Next

/
Thumbnails
Contents