Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 151 finomabb minőségű keztyüknél jelentenek mintegy 30°/o-os emelést, a mely emelést az erős német (szászországi) verseny teszi indokolttá; a harisnyák vámja a javaslatban leszállíttatott. . A jelenlegi 134. szám. alá tartozó varrással el nem látott harisnyák, keztyük és hasonló árúk, a melyek a javaslat szerint a 200. b), c) ós d) tételek alá kerültek, jelenleg 214 koronával vámoltatnak el, ezekre nézve tehát a vámok emeléséről volna szó; arra való tekintettel, hogy Magyarországban is termeltetik kötött és kötszövött árú, 1898-ban 1,250.988 korona értékben, ez a vámemelés a magyar érdeket is szolgálja.. A részleges vámemelést indokolttá teszi ezenkívül az a körülmény is, hogy a kötött, árúk vámtétele jelenleg szerződésszerífleg le van szállítva. 201. Műszaki csikkek. A műszaki czikkek gyártása ujabban nagyobb lendületet vett s azok, tekintettel fontosságukra és különböző értékükre, úgy itt, mint a többi textil osztályok végén, külön egy tarifaszámban tagoltattak; az a) tétel alá tartozó izzófényharisnyák jelenlegi 214"29 koronás vámja, mint megfelelő, kikerekítve fentartatott, az f) 1., 2. tótelek alá tartozó nyüstszálaké felfelé 83"33, illetve 214'29 koronáról 85 és 220 koronára kikerekíttetett, a c) tétel alá tartozó Jmjtószijaké 57"14 és 59'52 koronáról 85 koronára a d) tétel alá tartozó hevedereké és pamutbeleké 57" 14 koronáról 75 koronára, végül az e) alá tartozó tömlőké 57'14 koronáról 70 koronára emeltetett iparvédelmi, a magyar termelést is érdeklő szempontokból. Egyidejűleg a jelengleg pamutszövet gyanánt többféle vámtétel alá eső szárítónemezek vámja egységesen 155 koronában állapíttatott meg. XXIII. Len, kender, juta stb., as azokból készített fonalak és árúk. Az ezen osztályba tartozó iparczikkek termelése oly nagy arányokat öltött, hogy a len- és kenderfonó- és szövőipar nyersanyag-szükségletét Magyarországnak ós Ausztriának együttvéve igen jelentékeny len- ós kendertermelése távolról sem képes fedezni, minek következtében a nyers len és kender behozatala állandóan fokozódik. Magyarországon 1901-ben 100.445 q lenkóró és 519.333 q kenderkóró, Ausztriában pedig 554.592 q lenkóró és 135.624 q kenderkóró termeltetett. Magyarországon az iparstatisztika szerint 1898-ban 13 gyári jellegű iparvállalat foglalkozott a len és kender feldolgozásával, illetve kikészítésével, hevederes kötélgyártással, s az összes alkalmazottak száma 981 volt. Ezek a telepek felhasználtak 253.565 q nyers anyagot, a melyből 222.900 q kenderkóró volt és termeltek összesen 73.352 q fél- ós készgyártmányt 3.986.720 korona, értékben. A gyáripari termelésen kívül a kisipar és még inkább a háziipar is jelentékeny mennyiséget és értéket termel, de, bár a fejlődés tagaclhatlan, a termelés csak egy részét fedezi a hazai szükségletnek s gyáripari termelésünknek évi 16 millió koronára becsülhető értéke a len-, kender-jutafonalakból és szövetekből, illetve árúkból való fogyasztásunknak csak mintegy 42°/

0-át képezi. Ezen osztályban nagyobb mérvű módosítások nem mutatkoztak szükségeseknek s nagyobbára a status quo változatlanul fentartatott. Némely esetben