Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 125 mérvű behozatalt és nem védi meg a hazai termelést a külföldi hentesipar versenyétől. Erre való tekintettel, valamint figyelemmel arra is, hogy a friss és elkészített hús, vagyis a húskolbász nyersanyagának vámja is felemeltetett, a szóban forgó czikkek vámja 100 koronában állapíttatott meg. 119. Sajt, A jelenlegi tarifában egységes tétel alá sorozott sajtokat, értékkülönbségükre való tekintettel, két osztályba soroztuk. A közös vámterület behozatala sajtfélékben jelentékenyen nagyobb (mintegy 4^2 millió korona értékben), mint a kivitel. Behozatalunkban leginkább Svájcz és Olaszország szerepel, a mi főleg a jelenlegi alacsony vámnak tulajdonítható, mert az 1891-iki szerződések értelmében egyes sajtnemeknek, mint a malomkőalakú darabokban behozott keménysajtnak, továbbá a strachinonak, gorgonzolának és parmezánnak vámja az általános tarifa 20 frtnyi (47 K 60 f) vámjával szemben a határszéli forgalomban 5 frttal, vagyis 11 K 90 f-el fentartatott s a kemény sajtra 50 kg. vagy ennél nagj^obb súlyban szintén 5 frt vám állapíttatott meg, míg minden más sajtnak szerződéses vámja 10 frtra (23 K 80 f) mérsékeltetett. Ezeknek a szerződésszerű vámmérsékléseknek a hatása alatt a vámterület sajtbehozatala nagy mértékben (az 1891. évi 18.943 q-ról 1901-ben 32.964 q-ra) emelkedett, míg a kivitel csekély (1901-ben 3.641 q) és nem fejlődik. Ezen kedvezőtlen viszonyok daczára a magyar sajttermelés örvendetesen fejlődik. Magyarországnak sajtkivitele ugyanis 1891—1901 között 10.719 q-ról 25.112 q-ra, ellenben a behozatal 14.276 q-ról csak 15.511 q-ra emelkedett. A fogyasztás szempontjából figyelembe veendő, hogy a közönséges sajt a szegényebb nóposztálynak nélkülözhetetlen élelmezési czikke, mely nálunk megfelelő minőségben állíttatik elő és gyártása annyira terjedt, hogy Magyarország behozatala közönséges sajtban, melynek forgalmát a magyar árúforgalmi statisztika 1892 óta külön kimutatja, folyton csökken (az 1893. évi 9.947 q-ról 1901-ben 3.608 q-ra), ellenben a kivitel rohamosan emelkedik (az 1893. évi 847 q-ról 1901-ben 3.926 q-ra). A közönséges sajtra nézve, a melynek tekintetében Magyarország külforgalmi mérlege aktiv, a vámvédelem nagyobb mérvű emelése a fogyasztás szempontjából nem indokolt, mert esetleg drágító hatással lehetne, de a termelés szempontjából sem feltétlenül szükséges, mivel liptói túró termelésünk versenyen kívül áll, egyéb közönséges sajtban pedig fogyasztásunkat ma már csaknem fedezzük, ennélfogva teljesen kielégítőnek mutatkozik a jelenlegi 47"62 K-ás vámnak 50 K-ra felfelé való kikerekítése. Ellenben az inkább fényűzési czikket képező finom sajtra nézve, a mely a nagyobb vámot megbírja, a fogyasztást távolról sem fedező vámbelföldi termelés érdekében a vám tetemesebb emelésére van szükség, ennélfogva annak 60 K-ra való emelése hozatik javaslatba. 120. Besózott vagy, füstölt hering. Ez az árú a szegényebb népnek fontos szükségleti czikkét képezi, a mely a vámbelföldön elő nem állítható. A vámvédelem fokozásának szüksége fenn nem forog s a jelenlegi vámnak, a mely pénzügyi szempontból bir fontossággal, emelésétől főleg az itt figyelembe jövő fontos szocziálpolitikai okokból kellett eltekintenünk. - ..