Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 7 orosz kereskedelmi egyezmény, valamint a német-orosz vámháború befejeztével az 1894. évi február hó 10-én kötött és ugyanazon évi márczius hó 20-án életbe lépett német-orosz kereskedelmi szerződés alapján az orosz minimális vámtételeknél alacsonyabb szerződéses vámok alkalmaztattak. Oroszországgal fennálló kereskedelmi összeköttetéseink érdeke oly megállapodás létrejöttét tette szükségessé, mely részünkre a legalacsonyabb vámtételek élvezetét biztosítja. Ezen megállapodás az 1894. évi május hó 18-án kötött (1894 : XXI. t.-cz.) ós néhány vámmegkötést is tartalmazó kereskedelmi egyezmény útján jött létre, mely 1894. évi július hó 6-án lépett életbe, miután már az 1894 : VI. t.-czikk alapján 1894. évi április hó 2-ától kezdődő hatálylyal az orosz származású árúknak a legnagyobb kedvezmény szerinti vámkezelése ideiglenesen elrendeltetett. A Németbirodalommal, Olaszországgal, Svájczczal, Belgiummal, Szerbiával, Bul­gáriával és Oroszországgal kötött ezen új kereskedelmi szerződésekre nézve kiköt­tetett, hogy azok 1903. évi deczember hó 3l-re felmondhatok. Ezen szerződéseken kívül az 1887. évi vámnovella életbelépte óta még Dániával köttetett (az 1887. évi márczius hó 14-én létrejött és 1887. évi június hó 23-án életbe lépett) kereskedelmi és hajózási szerződós (1887 : XXXVI. t.-cz.), továbbá (Görögországgal az 1887. évi április hó 11-én aláírt és 1887. évi június hó 28-án életbe lépett) ideiglenes kereskedelmi egyezmény (1887 : XXXVII. t.-cz.), mely két szerződós csupán a legnagyobb kedvezményes elbánást állapítja meg. Az Egyptommal 1890. augusztus 16-án létrejött kereskedelmi ós hajózási egyezmény (l890 : XLI. t.-cz.) szintén a legnagyobb kedvezményt állapítja meg. Ennek az egyezménynek az Egyptomban engedélyezendő szerződéses vámokra vonatkozó 6. szakasza azonban a török szerződéses rendszer alapján ott még fenn­álló 8 ö / 0-os értékvámok következtében mindeddig hatályba nem lépett. Spanyolországgal való kereskedelmi viszonyaink a már említett 1891 : XLII. törvényczikkben, valamint az 1892 : XXXI., 1893 : XXXVIII., 1894 : XXXV. és 1895 : XXV. törvényczikkekben foglalt folytatólagos felhatalmazás alapján csupán ideiglenesen rendeztettek, a mennyiben az 1892. évi január hó 29-iki kölcsönös megegyezés, mely a legnagyobb kedvezményt fentartja, van még ma is érvényben. Az 1880. évi június hó 3-án kötött és 1892. évi június hó 30-án lejárt (1880 : XVI. t.-cz.) kereskedelmi és hajózási szerződés helyett 1893. évi deczember hó 8-án ugyan új kereskedelmi és hajózási szerződés jött létre, mely tarifamegállapodásokat is foglal magában s mely úgy nálunk, mint Ausztriában a törvényhozás által el is fogadtatott, a jóváhagyási okmányok azonban mindeddig nem voltak kicserél­hetők, miután Spanyolországban a szerződés a Cortes által még nem tár­gyaltatott. Az érvényben levő szerződések között a legújabb a Japánnal 1897. évi deczember hó 5-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés (1898 : XXXII. t.-cz.), mely 1899. évi augusztus hó 4-én lépett hatályba és a pótegyezményóben foglalt tarifális határozatokon kívül a legnagyobb kedvezményt kölcsönösen megállapítja. Ehhez járult még a kereskedelmi viszonyainknak Mexikóval az 1902. évi X. törvényczikkben foglalt felhatalmazás alapján szintén a legnagyobb kedvezmény keretében történt ideiglenes rendezése. Jelenleg az európai származású árúk közül az általános tarifa szerint csak a Montenegróból és Portugáliából eredő árúk kezeltetnek, mely államokkal ez idő szerint kereskedelmi szerződésünk nincs. A Portugáliával 1872. évi január hó 13-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződós (1872 : XXX. t.-cz.) 1892. évi január hó 31-én lejárt. Az Európán kívüli államok közül ellenben, eltekintve az angol és németalföldi gyarmatoktól, valamint a porta birtokaitól, csupán Egyptom, Japán, Libéria,

Next

/
Thumbnails
Contents