Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 123 kedvezményben részesítik. Ezek a viszonyok arra utalnak, hogy iparunk részére a belföldi fogyasztási piaczot hatályosabb védelemmel biztosítsuk és ezzel külföldi versenyképességét is emeljük. Iparunknak eme térfoglalására ezen támogatás mellett annál is inkább számíthatunk, mert a malomiparunk által szolgáltatott finom lisztfajták felülmúlhatatlan minőségű tósztaneműek készítésére alkalmasak. Az iparnak ez a fokozottabb tevékenysége a mezőgazdaság érdekében is igen kívánatos. A végből, hogy az ipar a lisztvám emelése mellett az előadottak szerint szükséges védelemben részesüljön, a jelenlegi 23'81 K vámnak 40 K-ra való emelése hozatik javaslatba. Az emelkedés arányos a liszt vámjának tervbe vett emelésével. 117. Hús. Állattenyésztésünk a mezőgazdasági őstermelésnek fontos ágát képezi. A népes­ség szaporodásával a /mrfogyasztás is emelkededik s a mint az ország hússzük­ségletének a saját termelésből való fedezése egyik legfontosabb közgazdasági kérdéssé fejlődött, azonképen a húsforgalomnak és értékesítésnek előmozdítása is az ország közvagyonosodásával van a legszorosabb összefüggésben. Magyarország húsfogyasztásának nagyságáról pontos adatokkal nem rendel­kezünk; erre nézve a közvágóhidakon levágott állatok számaránya sem tájékoztat pontosan, mert pl. a sertés vagy egyéb kisebb állatok legnagyobb része közvágó­hídon kívül vágatik le, s a magánfogyasztás czéljából levágott állatok száma is ismeretlen. Csakis a külkereskedelmi forgalom adataiból következtethetünk arra, hogy a hústermelés fedezi-e a fogyasztást vagy sem. Magyarország friss és elkészített húsforgalma legnagyobbrészt Ausztriával bonyolódik le; friss hús nagyobb mennyiségben hozatik be Szerbiából, elkészített hús Németországból és Amerikából. Friss húst és leölt állatokat Ausztrián kívül Németországba viszünk — különösen a legutóbbi években — igen tekintélyes mennyiségben, elkészített húst ezenkívül még Svájczba, Boszniába. A vámterület friss hús behozatala (1901-ben 41.794 q) 1896. óta, mely évben a belgrádi húsvágóhid üzembe helyeztetett, a szerbiai származású árú behozatalának nagy fokú emelkedése következtében, jelentékenyen felülmúlja a kivitelt. A mérleg 1901-ben minden átmenet nélkül aktívvá lett a Németországba irányuló húskivitel hirtelen fellendülése következtében. Ellenben elkészített húsban a nagy kivitellel szemben a behozatal r aránylag csekély ós csak az 1898—1900. években öltött az Amerikai Egyesült-Államok fokozottabb részesedése következté­ben nagyobb mérveket. A külforgalmi adatok arra mutatnak, hogy a jelenlegi vám a hústermelés- . nek és a belföldi húsiparnak nem nyújt védelmet, mert sem a friss hús, sem pedig az elkészített hús beözönlésének nem vet gátat, s ígj nemcsak állattenyész­tésünket teszi ki az olcsóbb termelés versenyének, hanem még gyenge húsiparun­kat sem védi meg épen a hatalmasan fejlett külföldi húsipar nyomása ellen. Az élő állatok vámjának emelése a hús vámjának megfelelő emelését okve­tetlenül szükségessé teszi, mert csak így kerülhető el az, hogy a húsipar a jelen­legi állapottal szemben ne károsodjék és az állattenyésztés számára kilátásba vett védelem ki ne játszathassák. A védelemnek az élő állatok vámjának emelése által feltételezett mérve azonban nem volna elegendő a fenyegető tengerentúli ver­senynyel szemben, mely külön e czélra berendezett hajókon szállítja az olcsóbb fagyasztott húst az európai piaczokra. Ez a verseny ez idő szerint nálunk még kevéssé érezhető, azonban igen veszélyes lehet. Az európai államok ugyanis a 16*

Next

/
Thumbnails
Contents