Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 117 Magyarország pálinka- s cognactermelése a szükségletet fedezi s jelentékeny kiviteli többletünk van. ellenben a borszesz, likőrök és rum tekintetében külkeres­kedelmi mérlegünk passzív. Szeszfélókben a vámterület külkereskedelmi mérlege aktiv ugyan, de a mérleg nagy mérvű ingadozások mellett inkább rosszabbodik; a hanyatlást a kedvezőtlen ver­senyviszonyokon kívül főleg az okozza, hogy a legtöbb állam mesterséges módon, magas bonifikácziók vagy jutalmak adása útján iparkodik szeszkivitelét fejlesztem. Jelenlegi vámtarifánk a szeszfélóknél csak két kategóriát különböztet meg, az egyikbe a tulaj dónképeni szeszt, a másikba a másféle szeszes italokat: cognacot, rumot, likőröket stb. sorozva; ezen a vámon kívül az a szeszes ital, amely czukorral van keverve, 4"7 6 korona vámpótlékkal terheltetik meg. Az új tarifában a szeszes italok bővebben tagoltatnak értéküknek s részben a védelmi szükségletnek megfelelőleg. A cognacnak, a mely termékből 1901-ben 6.500 q-nyi 1"3 millió korona értékű kiviteli többletünk volt, vámja cognac­iparunknak fokozottabb védelme érdekében 142­86 koronáról 200 koronára emel­tetett; hasonlóan emeltetett a likőrök, a czukorral és egyéb anyagokkal kevert italok vámja 142"86 koronáról 170 koronára iparvédelmi szempontból; ellenben az arrak és rum jelenlegi vámja, miután ezeket a czikkeket nálunk nem termelik és nem is termelhetik, 142'86 koronáról 145 koronára felfelé kikerekítve fentar­tatott; végül a másféle égetett szeszes folyadékok jelenlegi 104'72 koronás vámja 110 koronára emeltetett. A vámon felül a szeszadó, úgy mint eddig, a belföldre nézve megállapított fogyasztási adó magasabb tétele szerint fizetendő. 109. Bor, gyümölcsbor stb. A phylloxera s a peronoszpóra által oly nagy mórtékben sújtott szőlőgazda­ságunk regenerálási munkája folyamatban van s már is szép eredményekre mutat­hat. Az eredmény külsőleg leginkább a szőlőterületnek ujabban jelentkező növeke­désében s a termések javulásában jut kifejezésre; volt ugyanis az ország szőlőterülete bortermése s a termés értéke: Terület hektár Termés hektoliter A termés értéke korona. az 1886/9. évek átlagában 405.577 5,135.000 105,574.000 1891-ben .. 316.193 1,482.000 53,106.000 1892-ben 315.636 984.000 33,950.000 1893-ban 278.750 1,110.000 45,496.000 1894-ben 265.407 1,608.000 56,038.000 1895-ben 245.405 2,191.000 72,714.000 1896-ban 247.505 1,572.000 50,798.000 1897-ben '.. 247.384 1,308.000 50,252.000 1898-ban. . 248.223 1,305.000 53,086.000 1899-ben 254.922 2,041.000 73,515.000 1900-ban 260.225 1,944.000 67,371.000 1901-ben 263.964 3,103.000 97,125.000 Az 1880. évek elején még 622.488 kat. holdat tevő szőlőterületből a phylloxera az 1901. év végéig elpusz­tított . 429.444 > » fennáll tehát mé«' 193.044 kat. hold szőlő az eredeti területből.

Next

/
Thumbnails
Contents