Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

í>8 300. szám. termelésünket csak a javasolt és a mainál jelentékenyebb vámmal védhetjük meg, mert a vámterület tojás-behozatalának növekedésével nem fejlődött megfelelően a kivitel. Jelenlegi vámtarifánk a tojás, tojásfehérje és sárgája vámját q-kint 3*57. K-ban állapítja meg, de ezen vámtétel nem érvényesült, mert- a szerződéses forgalomban a behozatal vámmentes. Mivel azonban ennek daczára tojás-termelésünk a baromfitenyésztés felkarolásával örvendetes fejlődést mutat, ezen fejlődés további biztosítására 8 korona vám érvényesítése látszott szükségesnek. A vámnak ezen összegben való megállapításánál nem zárkózhattunk el azon tény figyelembe vételétől, hogy — miként fentebb konstatáltuk — úgy a mi tojáskivitelünk, valamint az e téren velünk versenyző keleti államok, de főleg Oroszország tojáskivitelének zöme ÍTómetorszagba irányul. Ha ezen országnak az új tarifában tetemesen fölemelt védővámja a bevitelt lehetetlenné tenné, az a veszély fenyegetne, hogy nemcsak eddigi főkiviteli piaczunkat veszítnők el, hanem az onnan kiszoruló többi versenyző területek terményfölöslege is a mi piaczainkat árasztaná el, s termékeinknek még itthon való értékesítését is tehetetlenné tenné, ha ezen veszély ellen a német védővámhoz hasonló mérvű védőgátak emelésével nem oltalmazzuk hazai termelésünket. Ezen körülmények figyelembe vétele késztetett bennünket arra, hogy a védővám magasságának megszabásánál a német vámtarifa hasonló tételét tekintsük magunkra nézve irányadónak. Jegyzet a 79. számhoz. Az ipari czólokra szükségelt tojás fehérje ós sárgája vámmentes behozatala az albumin-gyártás és bizonyos cserzési eljárások érdekében a jegyzetben kifejezett módon annál inkább biztosítandó volt. mivel épen tojáskivitelünk örvendetes emelkedésével az ipar e szükségleteit a belföldön sokszor nehezen fedezheti. 80. Méz. Méhészetünk ós megtermelésünk jelentékeny; a mezőgazdasági statisztikai Összeírás szerint az 1895. évi novemberben Magyarországon 769.074 méhcsalád íratott össze. Termelésünk a belszükségletet bőven fedezi, sőt jelentékeny kiviteli többletünk is van 1 millió korona körüli értékben. Ausztriában 1900-ban 996.139 méhcsalád Íratott össze, az osztrák méhészet tehát jóval nagyobb mint a magyar, ennek daczára a vámterület termelése a szükségletet rendszerint nem fedezi; a behozatal legnagyobb része Chiliből érkezik. Hazai méhészetünket tekintve, a statisztikai adatai szerint, az 1895—1899. években termelt méz mennyisége 27.940 q és 33.518 q között váltakozik, — kivitelünk 1892—1896-ig átlag 12.560 q volt, a behozatal pedig 1.545 q; e szerint tehát több mézet viszünk ki, mint a mennyit behozunk. , A közös vámterület mézforgalmában azonban a behozatal a kivitt méz mennyiségét meghaladja. Mivel a. vámterületre behozott méz olcsósága folytán a honi méhészetek terményeinek értékesítését megnehezíti, illetve annak jövedelmezőségét a verseny által csökkenti, a jelenleg 14 K 28 f-nyi vámnak megfelelő és pedig kétszeresére, vagyis 28 K-ra való emelésével egyrészt az czéloztatik, hogy a méz ára javuljon, másrészt hogy a honi termelésnek a honi piacz biztosíttassák. A jelenlegi tarifa vonatkozó tétele annyiban is változást szenved, hogy a mesterséges' méz, a melyet a betűsoros árúlajstrom a külön meg nem nevezetteledelek közé utal, s a mely állapot azért nem megfelelő, mert a természetes méztől a mesterségeset a vámkezelésben megkülönböztetni alig lehet, ide soroztatik. Jegyzetek a 80. számhoz. A méhMpük élő méhekkel, valamint a lépesméz móhköpükben élő méhek nélkül, jelenleg vámmentesek; az előbbiek behozatala