Képviselőházi irományok, 1901. XXII. kötet • 299-300. sz.

1901-299. Törvényjavaslat, a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről

299. szám. 3 Mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a szabályszerű közös lobogót fogják használni. A tengeri hajózás és a tengeri halászat űzését illetőleg, a két állani hajói és polgárai, valamint maguk az államok egyenlőknek tekintetnek. Nevezetesen mindkét fél tengeri kereskedelmi hajói a két állam kikötőiben egyenlő bánásmódban fognak részesülni. A tengerészek minőségi bizonyítványai mindkét államban egyenlő feltételekhez kötendők s mindkét államban egyenlő érvénynyel birnak. A tengeri kereskedelmi hajók ós személyzetük, valamint a külföldön tartózkodó egyes tengerészek, tekintet nélkül azoknak illetőségére, mindazon ügyekben, melyek külföldön való oltalmukra és érdekeik képviseletére vonatkoznak, az ott székelő cs. és kir. consulatusok ós felsőbb fokban a közös külügyi minister illetékessége alá tartoznak. Mindazon ügyekben, melyek a tengerészeti és kikötői közigazgatás körébe tartoznak, a consuli hivatalok a belföldi hatóságokkal, úgy mint eddig, közvetlenül érintkeznek. A hajózási illetékek mindkét állam kikötőiben egyenlő szabályok szerint fognak kiszabatni; kivétetnek e részben a tisztán helyi természetű illetékek, milyenek a bizonyos kikötőrészek és a révkalauzok használatáért fizetendő illetékek, továbbá a tengerószsegélyalapok javára szedett díjak. A két fél hajói, kikötői, révei és tengerpartjának egyéb pontjai a kikötői illeték fizetését illetőleg egyenlőknek tekintetnek. Az összes hajózási illetékek elvileg a beszedő állam javára esnek. Mindkét állam hajói, melyek a kikötői illetéknek a folyó naptári évre egyszerre való lefizetése kedvezményét igénybe veszik, a megfelelő illetéket azon kikötőben tartoznak lefizetni, a melyben lajstromozva vannak. A két fél hajóival egy tekintet alá eső idegen hajók, melyek ugyanezen kedvezményt igénybe veszik, a kikötői illetéket választásuk szerint az egyik vagy másik állam bármely kikötőjében fizethetik. Az egyik állam kikötőiben ilykép beszedett illeték fele a másik állam tengerészeti igazgatásának javára visszatérítóskópen átengedtetik. Ugyanezen eljárásnak van helye azon hajók kikötői illetékei tekintetében, melyek az illeték lefizetése után a 20, illetve 60 nappal megállapított illetékmentesség tartama alatt a másik állam tengerpartjának valamely kikötőjét, révét, vagy más pontját érintik és ott kereskedelmi műveletet végeznek. Azon világító tornyok, melyek helyzetüknél fogva mindkét fél kikötőibe vezető forgalomnak szolgálnak, közös költségen építendők és e kiadások méltányos kulcs szerint osztandók meg. Mindkét államban és ezek kereskedelmi tengerészetónél egyforma tengeri magánjog fog alkalmaztatni és annak korszerű átalakítása minél előbb eszközöltetni Mindkét állam kormánya gondoskodni fog arról, hogy a tengerészek betegsegélyzésére és baleset elleni biztosítására nézve a két államban lehetőleg összhangzatos szabályok léptettessenek életbe. VII. Czikk. Mindazon ügyek, melyek oly folyók hajózására vonatkoznak, a melyekre a bécsi congressus-okmány s az 1857-iki dunai szerződés határozmányai alkalmaztatnak, a mennyiben ez ügyek az idegen államokhoz való viszonyt illetik, a III. czikkben körülményesebben meghatározott kikötések mellett, a külügyminister által kezeltetnek. 1*