Képviselőházi irományok, 1901. XXII. kötet • 299-300. sz.

1901-299. Törvényjavaslat, a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről

.299. szám. 9 5. Mindazon intézkedésekre és határozatokra nézve, a melyek valamely külföldinek vagy belföldön sem lakással, sem teleppel nem biró személynek árújegyére, mustrájára vagy mintájára vonatkoznak, kizárólag illetékesek azon állam hatóságai, a melyben a lajstromozás előbb bejelentetett. 6. Tekintettel a nemzetközi államszerződések határozataira, melyeknél fogva külföldiek az árújegy-, mustra- vagy minta-oltalomra csak a budapesti és bécsi kereskedelmi és iparkamaráknál történt belajstromozás által nyernek jogot, valamely külföldi, vagy a belföldön sem lakással, sem teleppel nem bíró személy árújegy-, mustra- vagy minta-oltalmi jogának elsőbbségére nézve azon időpont mérvadó, midőn a jegy, mustra vagy minta az egyik államban oltalom czéljából legelébb letétetett; ezen jogok tartama azon időponttól számitandó, a melyen az egyik államban való belajstromoztatást a másik államban való belajstromozás követte. 7. Az egyik államban illetékesen megejtett lajstromozásokat és intézkedéseket, valamint a hozott határozatokat a két kereskedelemügyi minister, az ott vezetett lajstromokban való feltüntetés végett, egymással havonkint közölni fogja. XVIII. Czikk. A posta- és távirda- (távbeszélő-) ügy a két államban külön, de a mennyiben a forgalom érdeke kívánja., egyforma elvek szerint fog rendeztetni és igazgattatni. Az állami posta- és távirda- (távbeszélő-) intézet részére fentartott jogok, az ezen intézeteknek a közönség részéről használata, a postaküldeményekért való jótállás, a díjszabályzat, kezelés és számvitel iránt jelenleg fennálló hatarozmanyok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése utján, és mindkét államra nézve egyenlő módon változtathatók meg. i '• •• XIX: Czikk. Az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jognak mindkét államban való kölcsönös oltalmazása iránt az e részben létrejött külön megállapodások mérvadók. XX. Czikk. Az egyik államban törvényesen megalakult részvénytársaságok (részvényekre alakult betéti társaságok), biztosító társaságok, közkereseti és iparszövetkezetek (Erwerbs- und Wirthschafts-Grenossenschaften) működésüket a másik állam területére is kiterjeszthetik és ott fióktelepeket állíthatnak. Ily esetekben a belföldi társulatokkal s intézetekkel egyenlőknek tekintetnek, és az ezen államban folytatott üzletre nézve azon szabályoknak vetvék alá, melyek a belföldi vállalatok által folytatott üzletekre nézve fennállanak. XXI. Czikk. Az egyik államból származó állatok, állati nyers termények és ragályfogó tárgyak a másik államban átalában elvileg nem kezelhetők másképen, mint a saját területéről származó hasonló szállítmányok. Képvh. iromány. 1901—1906. XXII. kötet. -2