Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.
Irományszámok - 1901-286. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a felső-eőr-tarcsa-felső-lövői helyi érdekű gőzmozdonyú vasut enedélyezése tárgyában
286. szám. Bl '- í A tisztelettel csatolt vázlatrajzban feltüntetett helyi érdekű'vasútvonal hossza 7'5 kilométer. A pálya szabványos nyomtávval létesítendő s akkóp rendezendő be, hogy azon a vonatok óránkint 40 kilométer maximális sebességgel közlekedhessenek. A helyi érdekű vasút szelvényezésének irányát alapul véve, a legnagyobb emelkedés 18°/oo-ben, a legnagyobb esés 14°/ 0 o, a kanyarulatok legkisebb sugara pedig a nyilt pályán 250 méterben állapíttatott meg. A két méternél szélesebb nyílású műtárgyak vashordszerkezettel állítandók elő. A sinek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 23*6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek, ós függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5.000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. A pályán Felső-Eőr csatlakozó állomáson kivül a következő új állomások létesítendők: 1. Alsó-Lövő megállóhely 100 méter hoszszal. 2. Tárcsa rakodó állomás 250 » » 3. Felső-Lövő végállomás 250 » » A pálya építését engedélyes, illetve jogutódja, az alakítandó részvénytársaság az engedélyokirat keltétől számított 1 óv alatt befejezni ós a vasutat a közforgalomnak átadni tartozik. A helyi érdekű vasút megépítésére és üzleti megfelelő berendezésére szükségelt tényleges tőke 706.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 94.132 koronában állapíttatott meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 40.000 korona, tartalékalap képzésére pedig készpénzben, vagy a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényekben is letehető 11.000 korona fordítandó. A kilometrikus költségek aránylag magas volta, eltekintve a kedvezőtlen terepviszonyok folytán szükséges jelentékeny földmunkáktól, — legfőképen a vasútvonal rövidségében (7'5 km.) leli indokolását, minek folytán egyes kiadások, így különösen a csatlakozási állomás és a magas építményeknek költségei, ez utóbbiak különösen azon okból, mert az aránylag rövid pályán két állomás és egy megállóhely lesz létesítendő, az egy kilométerre eső arányszámot tetemesen növelik. A 706.000 koronányi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 35°/ 0-a, vagyis 247.200 korona az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-a értelmében törzsrészvények, 65°/ 0-a, vagyis 458.800 K pedig elsőbbségi részvények kibocsátása utján fog beszereztetni. A törzsrészvény-tőkéből 146.600 koronát a helyi érdekeltség fedez, 14.600 koronát pedig engedélyes saját számlájára vesz át, mig a törzsrészvény-tőke hátralevő részének fedezésére, egyfelől az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása ellenében engedélyezett s a postaszállítás tényleges megkezdésétől számított 50 éven át fizetendő évi 1.500 koronányi átalánynak 30.000 koronányi tőkeértéke, másfelől az idézett törvényczikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési adomány terhére 50 éven át esedékes évi 2.800 koronás járadék alakjában engedélyezett 56.000 koronányi külön állami segély szolgál. A mindkét czímen kilátásba helyezett állami támogatás fejében engedélyes összesen 86.000 korona névértékű törzsrészvényeket tartozik az állam tulajdonába bocsátani.
