Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

298. szám. 371 116-ik melleidet a 298. számú irományhoz. | " : • ' .'5 7.789. ikt. sz.: Krisztián György, Schmidt Gyula, Krems József és Jóna Grábor pécsi lakosok. Tisztelt Képviselőház! Midőn hire futott, hogy a magas kormány a katonai ujonczlétszám felemeléséről szóló törvényjavaslatot beterjesztette a magyar országgyűléshez, az egész országban megdöbbenést keltett. Sokféle találgatásokra adott alkalmat, hogy miért kell még több katona, a mikor folyton békéről beszélnek. A borzasztó katonai teher, mely évenkint rengeteg milliókat emészt fel, oka részben, hogy a magyarországi nép az anyagi romlás lejtőjére jutott. Az ipar, a kereskedelem pang. A kisbirtokosság és kisiparosság lába alatt megingott a talaj, veszendőben van. A folyton szaporodó munkanélküliség borzasztó mérveket ölt, a nyomor a nép körében mindig nagyobb és nagyobb mértékben terjed, s már az eddigi terheket sem birja el, a gazdasági csőd örvénye tátong minden oldalon. Több terhet a nép képtelen elviselni. Hiszen az eddigi terhek elől is menekül a nép az országból, mert nincs annyi jövedelme, keresete, hogy a reá rótt kötelezettségek mellett megélhessen. Kivándorol inkább, hogy szabadulhasson az eddigi terhektől. A helyett, hogy a nép terhein könnyítene a kormány, leszállítaná azt a sok direkt és indirekt adókat, melyek életét megnehezítik, emeli s ez által nemcsak hogy fogyasztóképessé nem tétetik, de teljesen elzüllik gazdaságilag. Okulva az eddigi tapasztalatokon, az ország több városainak, kerületeinek példájára Pécs városának polgársága és munkássága márczius 15-én Pécsett, a városi tornacsarnok melletti téren népgyűlést tartott, melyen körülbelül tízezer ember vett részt, hogy állást foglaljon a katonai ujonczlétszám és a czivillista emelése ellen s egyben tiltakozzon, hogy még több terheket rakjanak a vállaikra. A népgyűlés szónokainak — Dr. Flóris Endre, Szabó József és Szikora Imre — fejtegetései után a következő határozati javaslatot fogadta el a népgyűlés: Határozati javaslat. A Pécsett, 1903. évi márczius hó 15-ón a városi tornacsarnok melletti téren megtartott népgyűlés kimondja, hogy az országra káros és terhes vóderő-j avaslatot elvetendőnek tartja. Pelhivja az országgyűlést, hogy a javaslatot ne szavazza meg. Az ellenzéki pártoknak küzdelmét, mely oda irányul, hogy a javaslat törvényerőre emelését meggátolja, helyesli s kötelezi a pártokat, hogy küzdelmüket lankadatlan kitartással a végletekig folytassák mindaddig, míg a javaslat a napirendről le nem kerül. Mivelhogy továbbá a kormány a népakarat és a népérdek ellenére viszi az ország ügyeit, kötelezi az ellenzéki pártokat, hogy a kormányzás anyagi feltételeit, a felhatalmazási és költségvetési javaslatoknak törvényre emelését is minden rendelkezésre álló eszközzel gátolják meg. Miután pedig az olyan kormányzási rendszer s az olyan javaslat beterjesztése, mely már magában véve is merénylet a nép és az ország érdekei ellen, csak azért lehetséges, mert a most érvényben levő parlament nem a nép igazi képviselete. Hogy tehát se most, se a jövőben a nép és az ország érdekei ellen kormányozni ne lehessen, kimondja a népgyűlés, hogy a legsürgősebb feladatnak tartja 47*