Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

338 .--.','; 298. szám. 100-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 7.448. ikt. sz.: A dárdai kerület választó közönsége. Tisztelt Képviselőház! A dárdai képviselőt választó kerületnek a Duna és Dráva szögletében lakó ősmagyar népe gyűlésre kelt, melyet 1903. évi marczius hó 22-én HerczegszőUősön meg is tartott. E gyűlés nem nyújtja az ősmagyar gyűlések képét, — nem hallunk fegyvercsörgést, mert míg hajdan a magyarnak nem volt elég nehéz semmi fegyver, ma leroskadni kénytelen a fegyver kérdésének ólomsúlya alatt, — az arczokon nem ül önelégült büszkeség, az összkép épen nem mutatja a jólétet. Ma már csak azért jön össze a magyar nép, hogy hallathassa panaszos szavát, mely jogát tőle el nem veheti semmi hatalom, míg ezen ősei vérével megszerzett és megszentelt földet Magyarországnak nevezik. A napirenden levő katonai javaslatok azok, melyek szóra késztetik a népet. Hallani a gyűlésen: »Üres a csűr, nem látni a portán lábas jószágot, a hegyek kopárak, a legjobb polgárnak telekkönyvi lapja sem üres«! Honnét teremtsünk tehát elő fedezetet ujabb áldozatokra!? A nemzet vére és pénzáldozatkészsége a végletekig ki van merítve, — ujabb áldozatokra nem képes; — minden lépés a haderő szaporítása körül, harcz maga a nemzet ellen; — minek ott nagy hadsereg, — a híres fegyeres béke, — hol nyomor lép nyomába háború nélkül is. A népgyűlés tehát elhatározta, hogy jelen felirati kérelmet terjeszti a tisztelt Képviselőház elé, melyben arra kéri, hogy a szőnyegen levő katonai javaslatokat feltétlenül elvesse és e helyett a hadsereg szükségességének korlátai között, az önálló magyar nemzeti hadsereget vívja ki; mert ha az osztrák birodalmi gyűlés számos tagja leplezetlenül kiáltja a világ elé, hogy miért ne legyen Magyarországnak önálló magyar nemzeti hadserege, akkor nekünk nincs okunk, sem jogunk arra, hogy azt fel ne állítsuk, hanem egyenesen nemzeti kötelességünk. Mégis, hogy túlnagy megrázkódtatásnak az ország kitéve ne legyen, arra kérjük a tisztelt Képviselőházat, hogy az adott helyzetben a következők elérésére hatni méltóztassék: 1. A létszám, tekintettel a gazdasági helyzetre, ne emeltessék, hanem több gond legyen fordítva a katonák hadi kiképzésére. 2. Az önálló magyar hadsereg megszervezésóig magyar ezredekben magyar tisztek alkalmaztassanak és magyar hadi vezetőség, kik magyar honpolgárok legyenek, magyar jelvények és magyar vezényszó alatt. 3. Ez a katonaság a magyar alkotmányra tegyen esküt. 4. Két évi szolgálati idő. 5. A katonai büntetőtörvények újjáalakítása. 6. A hadsereg szükségletének aránylagos részben Magyarországról való ellátása, ha kell, új gyárak állításával is. 7. Önálló magyar hadi és kereskedelmi tengerészet felállítása s a honvédségnek tüzérséggel való ellátása. 8. Fokozatos lefegyverzés, a katonai létszámnak a honvédelemre szorítása, néphadsereg szervezése.