Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

298. szám. 333 Az a magyar nép, ha szép szavakkal beszélnek hozzá, mindent elhisz és ez is az ő nyavalyája. Azt hiszi, hogy ha eddig soha sem, de most feltótlenül teljesül az ő akarata. Mit kell azonban látnia? Azt, hogy az általa megválasztott ós az ő verejtékén fizetett képviselő az ő akaratát nem teljesíti és így nemcsak, hogy őt nem képviseli, hanem neki esküdt ellensége. Mint mindennek, úgy a magyar nemzet türelmének is meg van a maga határa. Ehhez a határhoz már elérkeztünk, mivel látjuk, hogy nemcsak önálló vámterületünk nem lesz, látjuk, hogy nemcsak magyar hadseregünk nem lesz, hanem le akarják rólunk még a bőrt is húzni és azt is az általunk annyira gyűlölt és utált közös hadseregnek adni. Elszedik tőlünk véres verejtékkel szerzett pénzünket és vagyonunkat, de ez még mind nem elég, hanem elakarják vinni tőlünk még azokat is, a kik mindezeket megszerzik, t. i. munkabíró fiainkat. Ilyen körülmények között nekünk, választópolgároknak tovább nyugodtnak lenni nem lehet, hanem meg kell akadályoznunk, hogy bennünket a végveszélybe döntsenek. Ezt beláttuk mi, a gödöllői választókerülethez tartozó fóthi választópolgárok is és ezért folyó hó 22-ére népgyűlést hívtunk össze a katonai javaslatok elfogadása ellen való tiltakozás czéljából, a mely népgyűléshez Mogyoród ós Dunakeszi községek választópolgárai is csatlakoztak, belátva ők is ezen — a közterhek súlyai alatt a már úgy is görnyedező szegény magyar népre minden indokolatlanul előterjesztett — katonai javaslat káros voltát, melynek ugyan nem az a czélja, hogy a magyar hadsereg erősbödjék, hanem az, hogy a »bécsi magyarfalók« a szegény magyar népet teljesen tönkre és rabszolgákká tegyék. A kitűzött népgyűlés mintegy 6.000 ember jelenlétében óriási lelkesedéssel megtartatott, a melyen a jelen volt polgárok eme ujabb teher ellen óriási megbotránkozással tiltakoztak és kijelentették, hogy inkább vérüket és életüket áldozzák, minthogy eme botrányos és lázító javaslatot elfogadják, a mely csakis kizárólag a »bécsi magyargyűlölő Pecsovicsok« találmánya. Midőn tehát a népgyűlés alkalmával hozott határozatot csatoljuk, kérjük Nagyméltóságodat, miszerint jelen tiltakozó feliratunkat azzal terjeszsze a Képviselőház elé, hogy a képviselő urak a nép ezen akarata előtt meghajolva, kényszerítsék a kormányt az annyira káros javaslat visszavonására. Mindezek után magunkat Nagyméltóságod jóindulatába ajánlva, vagyunk Fóthon, 1903. márczius hó 25-én. A Fóthon megtartott népgyűlés határozatából, kitűnő és hazafias tisztelettel: Káposztás Mihály s. k., Szeberényi Lajos s. h, jegyző elnök és 380 társuk.