Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.
Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak
298. szám. 315 88-ik melléklet a 298. számú irományhoz. < 7.404. ikt. sz.: Eger város iparosai. lisztéit Képviselőház! A sors által sokszor üldözött drága Hazánk láthatárán ismét vészes felhők tornyosulnak, mivel az ország kormánya által az ország gyűlése elé terjesztett »katonai javaslatok« a nemzettől oly nagymérvű vér- és pónzáldozatot követelnek, — hogy a javaslat elfogadása és törvényerőre emelkedése esetén, Hazánk jövője elé, — a legnagyobb aggodalommal fogunk tekinthetni. Eger város iparos polgársága, a fenyegető veszély érzetétől áthatva, — a jelenleg folyamatban lévő országos mozgalomhoz csatlakozik és hazafias érzületének kifejezést adva, tiltakozó szava nyilatkozik meg a katonai javaslatok elfogadása ellen és a magas kormánytól e javaslatoknak visszavonását követeli, mert: a kormány által előterjesztett kiegyezési javaslatok, vámszerződési tervezetek, melyeknek tárgyalása ezután fog az ország gyűlése által megkezdetni, fokozzák aggodalmaink jogosultságát; mert ezeknek előterjesztett tervezete helyzetünkön nemcsak hogy nem könnyítenek, hanem a közös vámterületnek czélba vett tervezet szerinti behozatalával, ipari és kereskedelmi ügyünk remélt javulása és fejlődése s az önálló vámterületnek áldásos behozatala általi reményeink bénulnak meg; — s ígj az önálló vámterületnek életbe léptetése iránt — országszerte követelőleg hangoztatott megvalósítása iránti közóhajaink bizonytalan időkig mellőzve vannak, mert a boldogulás és vagyonszerzés útja nemzetgazdászatunk, iparunk ós kereskedelmünk terén el leend vágva. Tekintve, hogy Hazánk lakossága magasabb mérvű közterhet viselni az eddiginél meg nem bir, míg a Nemzet anyagi jólétét biztosító közgazdasági érdekei és aspiratiói mellőztetnek, nincs indokolva, hogy oly hadseregre, mely nem a nemzeti eszmét szolgálja és vezényszava sem magyar, hogy az eddiginél nagyobb anyagi és véráldozattal járuljon Nemzetünk. Kelt Egerben az egri ipartestület elöljáróságának 1903. évi márczius hó 7-én tartott rendes havi üléséből. Csiky Atilla Szemáw, Mihály jegyző elnök és 343 társa. 89-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 7.405. ikt. sz.: Eger város nópgyülóse. Tisztelt Képviselőház! Mély fájdalommal szemléli városunk közönsége édes magyar hazánk védrendszerének mai közös állapotát, melynek vezényleti nyelve idegen, német, zászlója és jelvénye osztrák, s mit sem tartalmaz, a mi országunk magyar álla40*
