Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.
Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak
298. szám. 275 Az erőszak már több izbén fel is függesztette alkotmányunkat, csaknem mindig olyan időszakban, midőn a trónra lépéstől a koronázásig még nem védte á királyi hitlevél és eskü. Ily időszakokra alkotmányunk megvédéséről intézményes biztosítékokkal gondoskodni hazafiúi kötelességünk. Ez intézményes biztosítékot magában a hadseregben kell létesítenünk, e czélra olyan nemzeti haderőt szerveznünk, melynek minden tagja, tábornoktól a közvitézig, esküvel legyen kötelezve alkotmányunk, önállóságunk és függetlenségünk megvédésére. Máskép csak aggodalommal gondolhatunk annak lehetőségére, hogy az a másfél milliónyi haderő, mely alkotmányunk megvédésére volna rendeltetve, ily időszakban talán épen az ellenkezőre, alkotmányunknak, féltett szabadságunknak megsemmisítésére fog mozgósíttatni. Ez az első és legfőbb indokunk a magyar nemzeti hadsereg szervezésének szükséges volta mellett! Ehhez képest minden egyéb csak alá rendelt szerepet játszik. E szükségletről feltétlenül gondoskodni kell, ha még nem szólna róla a törvény, új törvény alkotásával, ha pedig van róla törvény, ennek haladéktalan végrehajtásával! De merjük vitatni, hogy van ilyen törvény, az 1867 : XII. t.-cz., mely a »monarchia« két államának egyebek közt teljes paritást biztosít. Ez alapon joggal követelhetnők, hogy a mely helyet 35 éven át a német nyelv az egész hadseregben állítólag czélszerűségi okból elfoglalt: a most következő 35 éven át szintén az egész hadseregben a magyar nyelv foglalja el. De mi ezt nem követeljük. Megérjük felényivel, hogy t. i. a magyar állam területén sorozott ezredek magyar nemzeti alapra helyeztessenek, magyar nemzeti hadsereggé szerveztessenek, a mint ezt a magyar állam souverenitása, honvédelmi s nemzetgazdasági érdekei megkívánják. Hacsak leigázott nemzet szerepére nem vállalkozunk: nem szabad engednünk, hogy hadseregünkben, a paritás alapján szerződő másik állam nyelve kedvéért, a mienk háttérbe szoríttassák, a nem államalkotó nemzetiségekével egj színvonalra helyeztessék. Ha csak azt nem akarjuk, hogy szertelen nagy hadseregünk érték és belső erő nélküli embertömeggó sülyedjen le: haderőnkbe létszámszaporítás helyett a lelkesedést, a diadalnak ez egyetlen biztosítékát kell öntenünk, e végett vezényletben és szolgálatban magyar nemzeti nyelvünket, nemzeti jelvényeinkkel együtt teljes érvényre juttatnunk. Nagy elfogultság nélkül ezzel szemben nehézség nem támasztható. Az 1890 :V. t.-cz. 23. §-a szerint háborúban a hadvezér honvédségünket vagy külön, vagy »a közös hadsereg csapataival egyesítve alkalmazza«. E törvényszakasz helyességét, életrevalóságát a hadgyakorlatok fényesen igazolták s így a magyar nemzeti hadseregnek magyar vezényszó melletti alkalmazása fennakadás nélkül életbe léptethető. Sőt életbeléptetése egyenesen hasznára válik nemzetnek s hadseregnek egyaránt. Anyanyelvünkön gyorsabban megy a kiképzés s elég lesz két évi szolgálat. Ez által a tényleges szolgálatban levők száma egy harmadrészszel kevesbedik, a nélkül, hogy a tartalékból mozgósítható haderő észrevehetően kevesbednék. A haderő fentartására fordított költség is csökken egj harmadrészszel, viszont ugyanennyivel gyarapszik a polgári munkaerő. Egyszerre két tényező: a vagyo? nosság, a jólét emelésére. E jólét emelkedésével teljesen elenyészik a létszám fokozásának képzelt szüksége. Hiszen a létszámnak három év alatt 60.000 fővel szándékolt emelése a mostani másfél millió főhöz képest 4°/ 0-ot tesz s kétséget nem tűr, hogy ha a létszámot ennyivel emeljük: legalább ugyanannyival több fog belőle a hadi fáradalmak miatt idő előtt harczképtelenné válni, mert koldus népnek 85*