Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

298. szám. 269 parlamenttől oly törvények alkotását kéri és követeli, melyek egyedül és kizárólag a magyar nép, érdekeit szolgálják s a melyek a magyar 'nemzet szuverenitásának elalkuvását meg nem engedik. A parlamenti tanácskozások tárgyát képező katonai javaslatok a magyar nép akaratának, kívánságának és mindenek felett érdekeinek meg nem felelnek. ISTem pedig azért; mert a magyar népet oly óriási adóterhek nyomják, melyeknek fokozása a nemzet teljes tönkretételére vezetne, különben is a közös vámterület az ország egész közgazdaságát a végenyészet szélére vitte; — mert az ujonczjutalók felemelése egyrészt 60.000 embert kivan elvonni a nemzeti termeléstől, másrészt újabb százmilliókkal szaporítaná az amúgy is roppant nyomasztó adóterheket; — mert az a hadsereg, melynek növelésére ez újabb vér- és pénzbeli áldozat szolgálna, nyelvében, jellegében és szellemében egyaránt osztrák s noha ön vérünkön táplálkozik, a magyarnak ellensége; — mert ezt a hadsereget a múltban számtalanszor felhasználták arra, hogy vérbe fojtsák a magyar nép szabadságát és alkotmányos törekvéseit; —- mert ez a hadsereg az osztrák nagyhatalmi agyrém ós egy birodalom magyarseny vesztő politikájának főtámasza, illetve alapja; — mert Magyarországot s a magyar szent koronát nem az osztrák érzelmű és magyargyűlölő közös hadsereg, hanem a hazafias és lelkesülni tudó magyar nemzeti hadsereg fogja megvédelmezni a veszély órájában; —• mert végül az egynyelvű magyar nemzeti állam kiépülhetésének legfőbb akadálya a német nyelvű ós szellemű közös hadsereg. Mindezen okok alapján arra kérjük a mélyen tisztelt Képviselőházat, mint a magyar törvényhozás egyik alkatrészét, melynek kötelessége a magyar nép érdekeit szolgálni s annak érvényesülése ellen álló akadályokat elgördíteni, hogy: a tárgyalás alatt álló katonai javaslatokat utasítsa el és mondja ki, hogy a magyar ezredek csak Magyarországon helyezhetők el s béke idején az ország területéről ki nem vihetők, — hogy a magyar ezredekben csak magyar honos ós magyarul beszélni tudó tisztek szolgálhatnak, — hogy a magyar ezredek szolgálati nyelve magyar, — hogy a tiszti vizsga a magyar ezredekben csak magyar, — hogy a német nyelv nem tudása nem akadályozza, hogy valamely tiszt törzstiszt lehessen; — hogy a katonai zenekarok Magyarországon a nemzeti Hymnust játszák; — továbbá utasítsa a kormányt arra, hogy terjeszszen be törvényjavaslatot a király hadügyi felségjogára vonatkozólag, —• a kétéves katonai szolgálat behozataláról,— az önkéntesi intézménynek vagy eltörléséről, vagy kiterjesztéséről, — a katonai bíráskodás eltörléséről úgy, hogy a katonai pörök a polgári bíróságokhoz utasíttassanak s végül a legrövidebb időn belül a magyar nemzeti hadsereg felállítására vonatkozólag. Kelt Szentes város népének 1903. évi márczius 15-én tartott tiltakozó gyűlésében : r . Sima László s. L, Papp József s. k, jegyző. elnök. és 603 társuk.