Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.
Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak
298. szám. *:;• 195 A munkáskéz elvonása a termeléstől közgazdaságunk lassú megölője, — a katonai terhek emelése pedig elviselhetetlen áldozat oly államban, hol az államkormányzás egyéb ágai összevéve sem közelítik meg a hadügyi kiadásokat, — a hol humanistikus, kulturális, közbiztonsági, igazságszolgáltatási czélokra és hasznos befektetésekre alig valami jut, — a hol az enyém-tied fölött Ítélkező bíró számára, — kitől függetlenséget és részrehajlatlans ágotvárunk — alig van fizetésével a létminimum biztosítva, — a hol a társadalom észszerű berendezkedése az általános jólét-hiány miatt majdnem lehetetlen. Vájjon mit védelmezünk meg állig fegyverkezve ? Azt a közgazdaságilag tengődő társadalmat, a melynek lassankint nem lesz mit megvódetnie ? — Államiságunkat, melyet külföldön alig ismernek ? — Nagyhatalmi illúziókat, melyeknek ellenértéke nincs ? — A földet, melyről kivándorol a nép ? — Az ipart, mely nem lendülhet fel, mert magunknak nincs tőkénk s idegen tőke fél bevonulni az ipari vállalkozásba? — Kereskedelmünket, mely a hitelviszonyok rosszasága miatt pang? Az államnak ereje nem a szuronyokban, de közgazdasági erejében rejlik, s addig, míg egy állam közgazdaságilag úgy meg nem erősödik, hogy a világversenyt megállja, — hadügyi költségvetésének és embererejének a végletekig való emelése indokolatlan, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hadseregünk úgy is óriási; és a kívülről fenyegető veszélyt nem a létszám emelése, — hanem a jó hadvezetés távolítja el. Mindezen körülményeket latba vetve, igaz hazafias aggodalommal telve arra kérjük a mélyen tisztelt Képviselőházat, hogy az ujonczlétszám felemeléséről szóló törvényjavaslatot visszavetni méltóztassék. KeJtG-yőr vármegye törvényhatósági bizottságának Győrött, 1902. évi deczember hó 30-án tartott közgyűléséből a vármegye közönsége nevében: Goda Béla s. k., alispán. 26-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 6.336. ikt. sz.: Budapest székesfőváros VH-ik kerületének 1903. évi február 22-én tartott polgárgyülóse. Tisztelt Képviselőház! , A hadügyi kormány ujabb pénz- ós véráldozatot követel a magyar nemzettől. Követel a nélkül, hogy tekintetbe vette volna az ország anyagi eszközeit, s azt, vájjon meddig képes elmenni a magyar nemzet az áldozatok hozatalában a véderő szervezésénél! Tisztelt Képviselőház! Úgy látszik, hogy a hadügyi kormány, illetve a honvédelmi minister úr nincsen tájékozva Magyarország anyagi viszonyairól. IJgy látszik, miként nem tudja, hogy az adók már az el viselne tlenségig fel vannak csigázva; 25*
