Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-285. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez, a hódmezővásárhely-makó-nagyszentmiklósi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezésének megtörténtéről

10 285. szám. ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől min­denkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. t.-ez. s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. sz. a. kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedély­okirat kiegészitő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint ille­tékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a beren­dezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre, elkészíthetők és hasz­nálhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző-bódéin és jelző-készülékein alkal­mazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirda-igaz­gatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező fém­szerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- és villamos-berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttet­nek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések az 1888. évi XXXI. t.-cz. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, — állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspálya-vonal területére ille­tékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tiszt­viselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általa czél­szerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kivánt segéd­kezést és felvilágosítást megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése

Next

/
Thumbnails
Contents