Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 285-298., XLVII-LXVI. sz.

Irományszámok - 1901-298. Sorozata azon feliratok és kérvényeknek, melyek „az 1889. évi VI. törvényczikk 14. §-ának módositásáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról” szóló 199. sz. törvényjavaslat ellen, valamint „az 1903. évben kiállítandó ujonczok megajánlásáról és póttartalékosoknak a közös hadsereg és - haditengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről" szóló 200. sz. törvényjavaslat ellen a képviselőházhoz benyujtattak

134 298. szám. a jogok legfőbb őre, saját czéljait tagadná meg, ha az önmaga által alkotott törvények alapján szerzett jogokat elvenné s a jogaikban bizó, ennélfogva a polgári életre már jórészt berendezkedett póttartalékosokat most élethivatásuk folytatásában a kérdéses törvényjavaslat elfogadásával megakadályozná. De nem titkolható aggodalmat érzünk az ujonczlétszám fölemelésére irányuló törekvésekkel szemben is. A multak mulasztásait, hátramaradásunkat elsenyvedt gazdasági erőnk mellett a huzamosan tartó békés időszakban sem pótolhattuk s az ország gazdasági erejét egyfelől a századokon át folytatódott kényszerű mulasztások pótlása, másfelől a' nemzeti állam kiépítésének szükségessége akkor is teljesen igénybe vette volna, ha a nemzet gazdasági erejének kifejlődése előtt nem állottak volna folytonos külés belpolitikai akadályok és ha — jórészt ezen akadályok miatt — a hadsereg fentartása és fejlesztése érdekében nem kellett volna oly nagy áldozatokat hoznunk, mint a milyeneket Magyarország tényleg hozott. Ezeket nem panaszkép hozzuk fel, mert a haza védelmére, — mikor ez elkerülhetetlen szükséges, — semmi áldozattól sem riadunk vissza. De a mikor hazánk és a szövetséges államok óriási áldozatokkal fentartott, legmodernebb felszereléssel ellátott hatalmas hadseregei Európa békéjének fentartására s — hiszszük — a békerontók megfékezésére is alkalmasak, — másrészt pedig az ország egész lakossága a megélhetés legsúlyosabb gondjaival van terhelve, a termelés minden ága válságos helyzetben van, a kereskedelem pang, gazdasági és kulturális szükségleteink kielégítésében a legszűkebb határok közé vagyunk kénytelenek visszaszorulni s a visszaesés már államháztartásunk nagy gonddal és áldozatokkal megalkotott s szeretetteljes féltéssel őrzött rendjében is kezd mutatkozni, — akkor sok ezer munkáskezet elvonni a nemzeti termeléstől és egyúttal államháztartásunkat sok millió újabb kiadással megterhelni: ez olyan politika volna, mely meggyőződésünk szerint lehetetlenné tenné, hogy az ország jelen súlyos gazdasági helyzetéből, — még kedvezőbb viszonyok beállása esetén is, — kiszabadulhasson ós a fejlődés útját újra feltalálhassa. A mai napon tartott közgyűlésünkben 255/kgy. 902. sz. alatt hozott határozatunkból kifolyólag tehát a mélyen tisztelt Képviselőháznak figyelmébe ajánlva felhozott s az ország gazdasági helyzetében teljes igazolást találó aggodalmainkat — mély tisztelettel kérjük, hogy úgy a póttartalékosok behívása iránt már előterjesztett és a napirendről ideiglenesen levett, valamint az ujonczjutalek emelése iránt netán előterjesztendő törvényjavaslatot visszautasítani méltóztassék. Kecskeméten, a város törvényhatósági bizottságának az 1902. évi október hó 31-én tartott rendes havi közgyűléséből. Kecskemét th. város közönsége nevében: Kada s. k., Sándor István s. k, polgármester. főjegyző. 4.945. ikt. sz.: Szatmár-Nómeti sz. kir. város közönsége. Mélyen tisztelt Képviselőház! A póttartalékosok behívására vonatkozó katonai javaslat visszavonása alkalmával az ujonczjutalek felemelésére irányuló két ujabb véderőjavaslat nyújtatván be, ezen körülmény arra indította törvényhatóságunkat, hogy hazafiúi aggodalmainak kifejezést adva, felkérje a mélyen tisztelt Képviselőházat, mikép az alkotmá-